Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

102 melyekkel összesen 500 km. a hosszúsága. A csatorna nagy fontosságú, mert az Északi Tengert a Földközi Tengerrel köti össze. A csatorna két vízválasztón megy át. Az egyik vízválasztó 148 m.-re van Givet fölött s itt az Est-csatorna a marne-rajnai csatornát keresztezi nagy közös bögében, a Pagny-bögében. Innen a csatorna Toulig 39 m.-t esik s azután újra 154 m.-t emelkedik és meghágja a Vogézeket 361 m. tengerszín-fölötti magasságban. A Vogézekben levő osztóbögétöl Port-sur-Saóne-ig ismét 154 m. esik úgy, hogy Tóul és Port-sur-Saône pontosan egymagasságban vannak. A kamrazsilipek esése átlagosan 3 m. A csatorna keresztszelvénye ott, ahol folyómederben vezet s hol a folyót csatornázták, 25 m. minimális szélességű és 2 20—2-30 m. vízmélységű ; ott ahol medrét mesterségesen ásták, 10 m. fenékszélessegü és 2'0 m. vízmélységű. A kamrazsilipek bejárata 52 m., hosszúsága 40 m. A hidak alatti nyilt magasság 3 7 m. A csatornán ezek szerint 275 tonnás hajók közlekedhetnek. A km.-kus költség 137.000 frankra tehető. Belgium felöl főként kőszenet fog hozni a csatorna; visszafelé vasat és fát szállít leginkább. A Saône felé már nem oly határozott az árúk szállítása ; itt burgundi bor

; épületanyagok és öntöttvas a fő szállító czikk. A csatornát az állam szindikátus útján a Crédit foncier de France kölcsönével építette. Az építés alatt a befektetett töke után az állam a szindikátus útján 4°/

0-ot fizet; a mü elkészültével 20 évig évi 4,752.248 frank törlesztést s azonkívül 1,050.000 frankot, mely 460.000 tonna után 500 km.-re eső 5 ezredrész péage-díjnak felel meg. Végül a 20 év eltelte után 1902-től 1909-ig a szindikátus további 1,050.000 frankot fizet a Crédit fonciernek, hacsak e kötelezettségét előbb nem törleszti. 12. Szemle. (Chronique.) A Doina hídja Rigánál. A folyóba épített pillérek keszonos alapozásúak. A keszonok hossza 19'59 m., szélessége 4'877 m. és magassága 2435—310 m. közt volt. Az anyagszállító cső Г0 m. átmérőjű volt. A pillérek alapozó-mélysége 20 m. 13. Berlin csatornázása. (Assainissement de Berlin.) írta: Mille. A németek két fővárosa, Bécs és Berlin utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tett a közegészségi viszonyok javítása érdekében. Bécs, mely ezelőtt csak tisztátalan Duna-vizet használt, összegyűjtötte a Semmeringnek 95 km. messzeségben, a Duna kisvize fölött 360 m. magasságban levő forrásait. E források a Schneeberg hómezöiröl nyerik vizüket, mely a sziklák repedései között megtisztul. A források kevert vize 7° meleg, hidrotimétrikus foka 10°. Napi szolgálmányuk 70 000 m

3, mely 940.000 lakosnak 75 1.-t ad fejenkint. Berlinnek legnagyobb baja a nedvesség, a víz. 1686-ban 20.000 lakója, I. Frigyes halálakor 1786-ban 114.000, 1872-ben 828.000 lakója volt ; jelenleg körülbelül 1,000,000. A Spree partján homokos, mocsaras területen épült 6250 h. területen. A jobb parton van a régi város, a balon az új. A gyorsan emelkedő város közegészségügyileg nagyon hátramaradt ; az utczák rosszul kövezettek, a csatornák legtöbbnyire nyíltak, vagy fa-, kőlapokkal befödött folyókák. A házi szennyes vizek az utezára folynakA vízvezeték nagyon hiányos.