Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

67 3. Páris vízvezetéke. (Statistique des eaux de la ville de Paris.) írta: Emmery. Páris vizét az Ourcq-csatorna szállítja, mely a város északi szögletében a la-vilette-i medenczébe szakad. A vízkivétel a medencze délnyugati szögletében van. Azonban már tervezik, hogy a vízkivételt a medencze fölött helyezzék el, vagy az Ourcq-csatornának a Saint-Denis csatornával való egyesülésénél. A vízkivétel a medenczénél nyílt csatorna, mely később fedett csatornává válik. E fővezeték «aqueduc de ceinture» néven a város északi részén keletnyugati irányban halad. Ez öv-vonalnak igen kevés esése van; némely részei vízszintesen vezetvék. A fővonalból, keleti részén másodrendű vezeték ágazik ki, a «rigole d'embranchement», melyben ép úgy, mint az előbbiben a víz nem folyik nyomás alatt. A vízvezeték többi csöveiben és elágazásaiban, melyek e két föcsövel vannak összeköttetésben, a víz mind nyomás alatt folyik. A város baloldali részét is az Ourcq-csatorna látja el vízzel. A fővezetékekből ágaznak ki azok a csövonalak, melyek valamely hídon átvezetnek a balpartra és ott rendesen valamely medenczében végződnek. Pl. a Monceaux-Vaugirard-vezeték kiindul az «aqueduc de ceinture» nyugati végén levő Monceaux-medenczéböl, átvezet a Concorde-hídon a balpartra és a Vaugirard-medenczében végződik. Az egész vízvezetéki rendszerről általános helyszínrajz készült, melyhez részletes leírást is csatoltak. Aztán a mellék-vezetékekröl külön rajzok és minden részleges vízelosztásról szintén külön rajzok készültek. Aztán kimutatásokba foglalták a vezetékeket, az utczai és házi kiömlöket stb. úgy, hogy egész Párisról a vízelosztás hü és teljes képét nyerték. A város összes vízszükséglete több, mint 75,000 köbméter volt naponkint. A víz a Szajna 0 pontja fölött 25 m. magasra van emelve természetes úton, minden gépezet nélkül. A mennyiség oly bö, hogy semmi kívánni valót nem hagy hátra. A vízszolgálmánv kellő mennyiségű, olcsó és folytonos. Emmery egész elragadtatással írja le a vízvezetéket, mint a város egyik főgazdagságát, mely ingyen szolgáltatja a szegény népnek, az iskoláknak, kórházaknak, középületeknek stb. az ivó vizet, melynek 2000 utczai kiömlöje, 100 örökösen ömlő .utczai kútja, számos szökökútja van nagy mennyiségű vízfogyasztással s mely a város közegészségére és közgazdaságára oly jótékonyan hat ki. 4. St.-Malo mólója. (Note sur la construction du mőle des Noires, abritant l'avantport et l'entrée de l'écluse de Saint-Malo.) írta : Girard de Caudemberg. Saint-Malo város zsilipjének* és elökikötöjének megvédésére és a hozzájuk való juthatás megkönnyítésére ívalakban hajlott mólót építettek. E móló belsejében 2*2 m. átmérőjű, köralakú tunnelt falaztak, mely tunnel a zsilip magas vizével tölthető meg. A tunnel 20—20 m. távolságban 0-4 m. átmérőjű csövekkel van kapcsolatban. E csövek a tunneltöl az elökikötö fenekéhez vezetnek a móló testén keresztül és gömbszeleppel zárhatók el a tunnel belsejében. Ez egész szerkezet az elökikötö tisztogatására szolgál. Ugyanis a zsilip felső részén levő nagy medencze magas vize e tunnelbe vezethető, honnan aztán apály idején, midőn nagy * E zsilip a Rance folyónak a tengerbe szakadásánál van.