Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
• - - ,, , • — 64 MÁSODIK FÉLÉV. 5. A tours-i híd sülyetlése és alapozásának meg-javítása. (Mémoire sur les divers mouvements du pont de Tours et sur les moyens employés en 1835 et 1836 pour consolider les fondations des 9 е, 10 е et II е piles de се pont.) írta: Beaudemoulin. A tours-i híd a Loire-on 15 kosárboltozatu ívben épült. A pillérek czölöprácson nyugszanak. Némelyeket sülyesztö-szekrényben, másokat körülzárolással alapozták. 1777-ben a 8-ik pillér hirtelen 1-12 m.-t sülyed. A boltozat egy része beomlott, másrésze megrepedezve és deformálódva fennmaradt. A sülyesztö-szekrény feneke, melyen a pillér felépült, ketté tört, a pilóták részben széttörtek, részben kifordultak helyükből. Perronet mérnök a pillért megvizsgálván konstatálta, hogy azért történt a sülyedése, mert a czölöpök nem tudtak behatolni a kemény tufába, mely ott a folyó fenekét alkotja és mert a pillért igen nagy súly nyomta. A czölöpök nem voltak kövezéssel biztosítva. Javasolta Perronet a többi pilléreknek palánkfallal való körülvételét és köhányással biztosítását, továbbá a pillérek terhelésének kisebbítését segédboltozatok alkalmazásával. A hídpilléreket e javaslat szerint megjavították és a 8-ik pillért újjá építették. 1789-ben a jégmenés alkalmával 4 boltozat dült össze. A pilléreket és boltosatokat újra falazták, a híd alatt a folyó fenekét ívszerüleg kifalazták, elö- és utófeneket csináltak. Beaudemoulin a 8-ik pillér hirtelen sülyedését 1777-ben a pilóták kifordulásának tulajdonítja, mely könnyen megtörténhetett, mert a sülyesztö szekrény feneke alatt üreg volt, melyet elfeledtek betonnal, vagy legalább szárazkövei kitölteni. A jégmenés alkalmával történt boltozatszakadást pedig annak tulajdonítja, hogy a magas víznyomás mellett a pillér aljánál mély kimosások keletkeztek. Az 1835-ik évben a híd ismét mutatott repedéseket, melyek a pillérek mozgására engedtek következtetni. Miután a sülyedést tényleg konstatálták is, a helyzet megjavításáról kellett gondoskodni. Mindenekelőtt megfúrták a pilléreket felülről lefelé, a pillér egész hosszában. E fúrások megmutatták, hogy a pilóták között nem volt kavics, sem falazat. A szilárd talaj a fenékdeszkázat alatt 3"97 m.-re volt és a czölöpök között különböző mélységű üregek voltak. Fúrtak azonkívül nyílásokat a pillérek körül is. Aztán a czölöpök közötti ürt czement-malterrel próbálták betölteni fecskendezés útján. Azonban a malter oly hamar keménykedett és sürüdött, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehetett a fecskendezést végezni. Ezért később tiszta hidraulikus mészoldatot használtak fecskendezésre. A hidraulikus mész lassan köt, nem sürüdik, mint a malter és ilynemű fecskendezésekre kiválóan alkalmas. Az 1835-ben történt fecskendezéseket 1836-ban felülvizsgálták és a hidraulikus meszet teljesen megszilárdulva találták. 6. Angol gőzhajók. (Notice sur quelques bateaux ä vapeur anglais.) írta: Léon Dupare.
