Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

ELŐSZÓ. Az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetőjétől még 1893-ban kaptam, azt a megbízást, hogy az Annales des Fonts et Chaussées összes vízügyi közleményeit magyarul kivonatoljam. Ezen a munkán 8 esztendeig dolgoztam és 1901-ben készültem el vele. Az 1831-től 1900-ig terjedő 70 óvfolyam összesen 140 kötetet és 1208 vízügyi értekezést tartalmazott. Ez óriási anyag feldolgozásakor bizonyos irányelveket tűztem ki, melyeket sohasem tévesztettem szemem elöl. S mivel ez irányelvek teljesen egyéniek, a munka nem fog minden igényt kielégíteni s egyesek talán némely dolgok bővebb, más dolgok rövidebb tárgyalását óhajtották volna. De e kivonatoknak nem is az a czélja, hogy az eredeti értekezések átolvasását fölöslegessé tegyék, hanem inkább az, hogy átolvasásukra fölhívják a figyelmet. Az első szempont, mely a kivonatoláskor vezetett, a gyakorlati szempont volt. Azokra a dolgokra terjeszkedtem ki bővebben, melyeket a vízi mérnök a maga munkálataiban alkalmazhat, melyeket a tapasztalat jóknak és igazaknak bizonyít, s melyeknek tudományos megvilágítása éppen azért kiváló haszonnal jár. Nem talál hát az olvasó elvont fejtegetéseket a munkában, melyek a dolgok megértését csak megnehezítik. A műszaki kérdéseket lehetőleg egyszerűen tárgyalom, anélkül azonban, hogy tudományos értékük csökkennék vele. Második sorban súlyt vetettem arra, hogy a folyók vízjárásának vizsgálatát tárgyaló értekezéseket lehetőleg bőven adjam. Szükséges, hogy a vízi-mérnökök minél alaposabban tanulmányozzák a folyóvizek természetét, hogy a folyókat a maguk egészében fogják föl, hogy hidrológiai és hidrométriai szempontból vegyék vizsgálat alá. Az egyes vízi építmények szerkezeti részét csak röviden tárgyalom, mert megértésük rajzok nélkül alig lett volna lehetséges. E kivonatok pedig rajzokat nem tartalmaznak. Különben is minden tekintetben igyekeztem rövid lenni, mert az értekezések nagy száma így is terjedelmessé tette munkámat.