Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

54 11. A hullámok mozgása. (Du mouvement des ondes.) írta: Émy. Émy Virlával szemben (lásd az 1835. évfolyam 15-ik czikkét) fönntartja a hullámzásra vonatkozó elméletét, hogy a molekulák hullámzáskor nem függőleges vonalban, hanem ellipszisben mozognak. 12. A nem hajózható és nem tutajozható folyókra vonatkozó vízjogi törvények. (Mémoire sur la législation et la jurisprudence des cours d'eau non navigables et non flottables.) írta: Doyut. Doyat foglalkozik a különböző időkben hozott törvényekkel és rendeletekkel, melyek a nem hajózható folyókra vonatkoznak. Nevezetesen tárgyalja a meder tulajdonjogát; a folyó esésével, az öntözéssel, a duzzasztó gátakkal, a duzzasztás mértékével kapcsolatos kérdéseket; továbbá a közigazgatási eljárást és az igazságszolgáltatást a vízi ügyekben, a víz megosztását ipari és földmívelési czélokra, a kártalanítást; végül a csatornák tisztogatására és az árvédelmi töltésekre vonatkozó szabályokat. 13. A Cantal, Haute-Loire, Loire, Puy-de-Dóme, Creuse, Correze, Haute-Vienne, Cliarente és Charente-Inférieure départementek hidraulikus meszei. (Recherches statistiques sur les substances calcaires ä chaux hydrauliques et ä ciments, des départements du Cantal, de la Haute-Loire, de la Loire, du Puy-de-Dóme, de la Creuse, de la Correze, de la Haute-Vienne, de la Charente et de la Charente-Inférieure.) írta: Vicát. Francziaországi hidraulikus meszek leírása. » , bí! - t 14. A la-rochelle-i kikötő zsilipjének zárógátja. (Notice sur un batardeau employé pour les réparations de l'écluse du bassin ä flot du port de La-Rochelle) írta: Busche. A la-rochelle-i kikötö zsilipjének javításánál igen erős zárógátat kellett készíteni, hogy az elzárás mögött a vizet kiszivattyúzván, a szükséges munkálatok elvégezhetők legyenek. A tenger felöl a zárógát a zsilip ellenfalaihoz támaszkodott, gerendákból és deszkákból készült. Az ellenkező oldalon kettős palánkfal és a közéjük tömött föld adta az elzárást. Az elzárás igen jól megfelelt czéljának. 15. A vas rozsdás felhólyagzása. (Extráit des Mémoires et Notes de M. Payen, sur les oxydations tuberculeuses du fer.) írta : Payen. A grenoble-i vízvezeték csöveinek rozsdás eldugulását kétféle módon magyarázták. Az egyik magyarázat a vízből való leülepedést tartotta a hólyagzás okának, a másik magyarázat a csövek rozsdásodásának tulajdonította a hólyagokat. Ez utóbbi feltevést Payen kísérletei igazolták és jelentését a franczia tudós akadémia jóváhagyta. (Lásd az 1835. évfolyam 3-ik czikkét.)