Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•297 1866-ban létesültek, vagy kerültek munkába, legnagyobb részt állami segélylyel. Ezenkívül még számos apróbb csatorna készült összesen mintegy 28 ezer h. öntözésére s még több csatornát vettek tervezés alá. A remélhető értékemelkedés mintegy 18 millió frankra tehető. 2. A Gentilly- és a Coulanges-la-Vineuse-rezervoárok. (Mémoire sur les réservoirs de Gentilly et de Coulanges-la-Vineuse.) írta: Rozat de Mandres. A párisi vízvezeték czéljaira 1861-ben a Gentilly-platón 6000 m

s űrtartalmú rezervoár készült. A rezervoár a Szajnából gépek segélyével kapja a vizet. Körülbelül 500 m

2 kiterjedésű és két részre oszlik, melyek közül csak az egyik készült el. A rezervoár 5'1 m. magas vizet tart. A külső fal vastagsága fönt 1*3 m.; külső oldalán 1 : 5 hajlással, belső oldalán függőleges és csak épen legalsó részén körívben hajlott. A szögletek és szoklik faragott kövekből, a fal más részei termésköböl készültek; a malterhez közönséges meszet használtak; a fal belső oldala 3'5 cm. vastag czement-bevonatot kapott. A rezervoár feneke 0'3 m. vastag s közvetetlenül reá fekszik a tartós talajra; a fenék belső felszíne szintén czementtel bevont. Az alap körül rendszeres talajcsövezést készítettek. A víztartót középen 1 m.-es választófal két részre osztja. A falakba kötövasak vannak elhelyezve. A telt medencze falaira 2-27 kg. nyomás esik cm

2-onkint, a külső talaj szintjében és a fenéken 3'35 kg. A rezervoár a szükséges vízosztókamrával, be-, ki- és túlfolyó csövekkel ellátott. A rezervoár befedése apró boltozatokkal történt; a medenczébe oszlopok vannak elhelyezve s ezek tartják a boltozatot. Az oldalfalak nem viselik a boltozatnyomást, mert teherhordókul falak nyúlnak be az oldalfalaktól. A rezervoár tetejét 0-3 m. vastagságon földdel hordták meg és begyepesítették. Míg az előbbi rezervoár jóformán a talaj felszínére volt állítva s kívülről olyan volt, mint valami erődítmény, addig a Coulanges-la-Vineuse-ben készült rezervoár teljesen a föld alá helyezett. E rezervoár 900 m

3 űrtartalmú; közvetetlen a szilárd talajra alapozták; 22-4 m. bosszú és ugyanily széles; a vízmélység benne 2 m. Az oldalfalak fönt 0'3 т., lent 0'5 т. vastagok; a fenékhez 0'5 т. sugárú körívvel csatlakoznak. A fenék vastagsága 0"2 m. A fedél itt is oszlopokon nyúgvó apró boltozatokból áll, melyeknek ívmagassága 50 cm. Az összes falazatok czementtel készültek. A rezervoárhoz vízosztó-kamra csatlakozik. 3. Poirée- és Chanoine-rendszerű mozgógátak, melyek együttesen működnek a Yonne zsilipvízeinél. (Note sur les barrages mobiles du systeme Poirée et du systéme Chanoine qui fonctionnent simultanément pour les éclusées de l'Yonne.) írta: Camhuzat. Decize és Montereau közt 8 Poirée-féle állványos gát és 19 Chanoine-féle táblás gát van, melyek közül csak 6 működik a zsilipvíz megeresztésénél. Auxerre és Montereau közt 10 gát van, melyek segélyével a hajózás érdekében 90—100 mesterséges árhullámot idéznek elö évenkint. E 10 gát közül 4 állványos, 6 táblás. Amíg a víz eléggé nagy és a hajózás folytonos, addig a Chanoine táblái igen jól működnek. De ha a hajózás zsilipvízzel történik, midőn a mesterséges