Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

27 9. Kotrógép. (Machine ä draguer, employée au canal du Rhone au Rhin, dans la division du Sud.) Irta: Come. Egy lapátos kotrógép leírása. 10. Fúrt, vagy artézi kutak szennyvizek levezetésére. (Extráit d'un rapport sur les puits forés, dis artésiens, employés ä l'évacuation des eaux sales et infectes, et ä l'assainissement de quelques fabriques.) írták: Girard és Parent-Duchatelet. A fúrt kutak régi eredetűek. Feltalálójuk ismeretlen. A kínaiak is ismerik már régen. Francziaországban Artois vidékén fúrtak régen legtöbb ilyen kutat, innen az elnevezés is. Azonban az artézi kutak nemcsak a víz nyerésére, hanem elvezetésére is szolgálhatnak. Saint-Denisben artézi kutat létesítettek, melynek vize a szabad talajon folyt el. Télen a víz megfagyott és igen sok bajt okozott. Ezért újabb kútfúrás alkalmával kikötötték, hogy a fölösleges víz elvezetéséről kellőleg gondoskodva legyen. Mullot mérnök vállalta el a feladatot. Az új artézi kút 65 m. mély volt és négy vízhozó rétegen ment keresztül, mint a régi is. Mullot az artézi kútba 3 cső garnitúrát alkalmazott; e garnitúrák között 5'4 cm. köz volt. A legbelső és legszűkebb cső a legalsó réteg vizét vezette a fölszínre; a második csö és az első között levő köz a fölebb eső vízhozó réteg vizet vezette, míg a harmadik csö, mely az előző kettőt burkolta, csak a felsőbb vízhozó rétegig ért le, melynek vize nem ugrott fel és arra szolgált, hogy az előző két csö fölösleges vizét leszállítsa újra a földbe, a felső vízhozó rétegbe. Ugyanilyen módon artézi kúttal vezették el a villetaneusi keményítő-gyár szennyvízét is a földbe. A keményítö-gyár szennyvizei (naponként 80.000 liter) előbb a nyílt árokban egy patakba folytak. De ez a falut büclösséggel árasztotta eL Aztán kútba vezették a szennyvizeket; akkor aztán a kutak vize romlott meg. Végre a föld mélyebben fekvő vízhordó rétegébe sülyesztették le artézi kút segélyével. E siker után megpróbálták Páris szennyvizeit is artézi kutakkal elvezetni. Párisnak két nagy emésztö-gödre volt, hova a város ürülékét kihordták. Az egyik Montfaucon közelében, a másik a Bondy-erdöben. Számos, nagy kiterjedésű medencze volt itt az ürülék befogadására. A talajvíz magas volt az ürülék levétől. Különben is igen nehezen száradt és szivárgott el a szennyvíz. Ezért szükséges volt elvezetéséről gondoskodni. Mullot mérnök tervei szerint ártézi kutakat létesítettek. 74'31 m. mélységig fúrtak le. Két vízhordó réteget találtak. A felső 50—60 m

3-t, az alsó 120 m

3-t volt képes elvezetni. A fúrással lejebb menni nem volt tanácsos, nehogy nyomó-rétegre találjanak és ugrókutat nyerjenek. Eleinte féltek, hogy äz artézi kutak megfertőzik a párizsi kutak vizét. De a legszorgosabb vizsgálat sem tudta megállapítani a kártékony befolyást. A szerzők azt hiszik, hogy az inficiálás ilyen szennyvíznek a talajba eresztése által csak kis terjedelmű helyen érezhető. Több példát sorolnak fel az állítás igazolására. A legfelső vízhordó réteg nem olyan bő, mint az alsóbbak. A vízböség a mélységgel arányos. Mégis a felső vízréteget a tapasztalás szerint csak kis távolságra inficiálják az emésztő gödrök vizei. A mély és így bővizű kutak pedig épen gyorsan neutrálizálják a szennyvizet és csak kis távolságra viszik kártékony hatását.