Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•271 Chaubart e háromféle görbével, valamint az első köríves görbével is különkülön tétetett kísérletet s őket egy a zsilip két falához támaszkodó vastartóra alkalmazta. A tábla is e tartóra volt felfüggesztve úgy, hogy kimozdulva a görbén gördült végig. A felfüggesztés olyan volt, hogy az ott levő játék megengedte a görbén való elmozdulást. Hogy a tábla ne csúszhasson, fogas rúd volt reá alkalmazva, mely a szintén kifogazott görbéhez illett. Fargue kifogásolta a fogak alkalmazását és karikákat alkalmazott, melyek síneken gördülnek. A Chaubart-féle köríves, a Fargue-féle, valamint a Bresse szerint szerkesztett görbék mind nem adtak elég pontos eredményt, mert a zsilipajtó és a görbe köze szemét, fü- és szalmaszálak verődtek, melyek a tábla mozgását befolyásolták. Egyébként a kísérletekből kitűnt, hogy m értéke nem állandó, hanem a táblának a vertikálissal alkotott szögével együtt nő. A hajlásszög és kontrakczió-tényezö közötti viszonyt kísérletek útján megállapítván, Bresse eljárása szerint új görbét szerkesztettek és az ajtót rézszíjra függesztették föl. E szíjas fölfüggesztés igen jó eredményt adott és általában állandó víztömeget tudtak így nyerni. A Poncelet-féle m értékek igen nagyoknak bizonyultak, amennyiben a kisérletek kisebb w-eket adtak s egyáltalán az m értéke a nyílás szélességétől is függ és esetröl-esetre meghatározandó. Poncelet és Lesbros 02 m. nyíláson engedték át a vizet, a Chaubart-féle zsiliptábla nyílása pedig 2 m. volt. Ez utóbbi esetben megkisebbedett a kontrakcziótényezö és átlagban 0'565-nek volt vehető. A kisérletek folytán kitűnt a Chaubart-féle tábla előnye és használhatósága s a minisztérium újabb 10.000 frank jutalmat adott a feltalálónak. Ezenkívül Chaubart oly önműködő táblát is talált fel, mely változó vízmenynyiség mellett is állandó víznivót tart. A tábla a vízszin növekedésével elfordul és több-több vizet enged ki, míg a víz nivója a megszabottat ismét elfoglalja. b) Couturier megjegyzései az előbbi jelentésre: Schloesing kísérletekkel határozta meg az összehúzódás-tényezőt a Chaubartféle zsilip nyílása esetében, de nem próbálta meg oly szabályt felállítását, mely szerint bármely nyílásra ez együttható meghatározható lenne. Hogy a Chaubart-féle zsilip általánossá váljon, e szabályt föl kell még állítani. A réz-szíjon való fölfüggesztése a táblának teljesen biztosítja a tábla könnyed mozgását és érzékenységét. Különben Couturier Chaubart találmányait — mind az állandó vízmennyiséget kieresztő, mind az állandó nívót tartó táblákat — igen nagy jelentőségűnek mondja, melyek a vízhasználatoknál kiterjedt alkalmazást fognak nyerni. c) Fargue számításai a támasztó görbe meghatározására: Fargue számítás útján határozza meg a támasztó görbe pontjait anélkül, hogy a görbe pontos egyenletét felállíthatná, 7. Árvízjelző szolgálat a Meuse-folyón. (Notice sur le service de correspondance pour l'annonce des crues de la Meuse.) írták: De Mardigny és Poincaré. Az 1858-iki miniszteri rendelet a Meuse-folyó vízjárásának tanulmányozását rendelte el az árvízveszedelem csökkentése czéljából. A Meuse vízgyűjtője általában igen keskeny; csak felső részén szélesedik ki. Medenczéjének felső 2/

3-a át nem bocsátható liásztalaj; alsó 1/

3-a átbocsátható juramész. Meuse-megyétöl kezdve esése 50 cm. km.-kint; völgye lapos, 2—3 km.