Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•256 tisztántartása, a közterek szökőkútjai s a folyton szaporodó népesség következtében igen tetemes, oly módon akarták ellátni vízzel, hogv az mindig teljes bőségben rendelkezésre álljon. Oly vízmüvet óhajtottak, mely a Capitolium-téren 36 m. magas vízsugarat tudjon létesíteni, s mely mindenhova vállalkozók nyereségvágyától menten tetszés szerinti bőségben szolgáltasson vizet. Ily czélra teljesen megfelelőnek találták a Potomac folyót. A Potomac folyó vize tiszta és bőséges. Belőle a vizet előbb gőzgéppel óhajtották emelni, de ez kicsinyes és provizórikus megoldás lett volna; ezért a költségesebb, hosszú vezetékű rendszert fogadták el. A Potomac nivója kisvízkor 44-10 m. magasan van a Washington melletti dagály fölött a csatornamenti 15-ik km. kőnél. E helyen a folyót természetes sziklagát fogja át és itt igen könnyű 460 m. hosszú gáttal 45 m. magasságra emelni a vizet. A vezeték első része nyílt csatorna, másik része zárt, nyomott esö. A vezeték több folyón, völgyön és alagúton megy át. A kis zuhatagok völgyében egy 20 hektár terjedelmű rezervoárhoz ér, mely ülepedő medenczéül szolgál; innen a 635,000 m

3 űrtartalmú szolgálati medenczébe jut. E két rezervoár összesen 1.140.000 m

3 vizet tud tározni. A Potomac-vezeték összes költsége 10.400,000 frankra volt előirányozva és naponként 163,000 m

3-t szolgáltat a városnak. E vízmennyiség, mely még 300,000 m

8-ig fokozható, bőségesen sok egy 60—70,000 lakójú városnak, mennyi lakosa t. i. Washingtonnak 1853-ban volt. 9. A hajók vontatása. (Mémoire sur la traction des bateaux), írták: Chanoine és de Lagrené. A vizén való szállítás szabályossága és olcsósága két dologtól függ: a viziút szerkezetétől és a viziút használatának módjától. A siker nemcsak a hajózó útnak, hanem a hajózásnak megjavításától is függ. Szerzők itt a hajóvontatás különböző módjait veszik tárgyalás alá, kiterjeszkedve a ki- és berakodás módjaira és a kormányzás költségeire. A gőzzel való vontatás igen kevés belső hajózó úton van alkalmazva: a Szajnán, hol az Yonne beömlésétöl az Oise-ig lánczvontatás van; a Saint-Martin csatornán, hol szintén lánczczal vontatnak s végül a Rajnán, Aisne-en, Rhöne-on, Saöne-on, Oise-on és alsó Szajnán, hol vontató- és szállító gőzhajók mozognak. Leggyakrabban azonban a vontatást emberek, lovak vagy ökrök végzik. Természetes, hogy igen sok hajózó utat lehetne még gözvontatással kihasználni. Az emberi erővel való vontatás ára időnkint és vidékenkint változik. Átlagban a tonnánkinti kilométer ára 0Ю077 frk és az átlagos napi szállítás 11-54 km.-re tehető emberek alkalmazása mellett. A lóval való vontatás csatornákon és folyókon egyaránt történik. Csatornákon a tonnakm.-kinti vontatás ára 04)196 frk; a naponkinti vontatás átlag 2M5 km. Folyón a fölfelé vontatás ára tkmkint 0'085 és 0 0182 frk, a napi vontatás 12'8 km.-töl 36-08 km.-ig változik; átlagban 0'0498 frk és 21-07 km. A gőzzel való vontatás ára igen különbözik aszerint, amint lapátos kerekű hajókkal, vagy lánczczal történik. Ez utóbbi olcsóbb és teljes terhelésű hajó vontatásánál 0Ю185 frk-ra száll le a tonnakm.-kinti vontató költség; a napi út hossza 33-33 km.-re tehető. Félterhelésnél a vontatás költsége sokkal nagyobb. Legolcsóbb tehát az emberi erővel való szállítás; drágább a lóerő, legdrágább a gőzhajóval való vontatás; a lánczczal való vontatás a lóerejü vontatás költségét