Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

244 Később az oldalfalat köhorgok segélyével emelték föl, mely czélra búvárok, vagy egyszerűen kaucsukruhába öltözött emberek segédkeztek. Végül a köhányást kotróval, a czölöpöket czölöpvágóval távolították el. 12. Páris város geologiai és hidrologiai térképei. (Note sur les cartes géologique et hydrologique de la ville de Paris.) írta: Belesse. Delesse két térképet készített Párisról; az egyik a város altalaját, geologiai rétegzését, másik a talajvíz minőségét és folyás-módját mutatja. A geologiai rétegek leggyakrabban nem horizontálisak, hanem igen változatos domborúságokat mutatnak. Ezért lehetőleg sok fúró lyuknak, kútnak, ároknak stb. adatát kell tekintetbe venni, hogy a rétegzés felszínét nivógörbékkel megállapíthassuk. Ily módon szerkesztette meg Delesse Páris geologiai térképét, hol mindenik rétegfelszín más-más színú nívó vonallal van ábrázolva. Hogy negativ kottákat ne kapjon, az alapsíkot a tenger színe alatt 100 m.-re vette. A medencze alját a kréta képezi, melyre a tercierrétegek feküsznek. A geologiai rétegek nivógörbéi igen világosan, apró részletekig megismertetik a talajt, melyen a nagy világváros felépült. Azonkívül megmutatják a talajvíz folyás-irányát, az artézi kutak helyét stb. Az ily térképek a bányászat érdekében is igen fontosak. A hidrologiai térkép a talajvíz nivógörbéit tünteti ki az 1854. év márcz. 15-iki felvétel alapján, midőn a Szajnában állandó vízszín volt. De e legfelső talaj vízrétegen kívül több más is látható a térképen hidrotimétrikus fokával együtt. Az a talaj vízréteg, mely a Szajnával közvetlen összeköttetésben áll, rendesen magasabb a Szajna vizénél és színe oly mértékben emelkedik, a mily mértékben eltávozunk a Szajnától. A talajvíz csak a Szajna árvizei alkalmával táplálkozhatik a Szajnából, különben fordítva a talajvíz szivárog a Szajna felé. A Szajna tehát a talajvíz lecsapolójaként szerepel. 13. A santorini természetes puzzolánról. (Mémoire sur la Pouzzolane naturelle de Santorin.) írta: Montaut. Igen sok oly mesterséges puzzolán van, mely az édesvízi építkezésekre alkalmas, de Montaut azt hiszi, csakis a természetes puzzolán bírja ki a tengervizet. A természetes puzzolánok közt igen nevezetes a Santorin-föld, mely az itáliai puzzolánt felülmúlja jóság tekintetében. Santorin az Egéi tenger egyik szigete; vulkánikus eredetű, trachit-bazalt hegyek vannak itt. A puzzolánrétegek 10—13 m. vastagok és szinte kifogyhatatlan mértékben szolgáltatnak anyagot. A puzzolán szürke, hamúszínü, homokkal kevert. A Santorin-föld, mint a vegyelemzés mutatja, sokkal több szilicziumot tartalmaz, mint az itáliai puzzolán, még pedig sav alakjában, míg az utóbbi csakis neutrális, vagy bázikus sók alakjában. Ezért a Santorin-föld hatékonyabb. Hogy a Santorin-föld égetett mészszel keverve miért czementál, az még nincs egészen eldöntve. A Santorin-maltert használat előtt néhány nappal kell elkészíteni. Az ily malter kevés czementtejet ad s az egymásután öntött betonrétegek igen jól összekötnek. A Santorin-malternek ez az erjesztése csekély vízzel kell, hogy