Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

238 kell számítani abban az esetben, ha a tábla vízbe van merülve és ha nincs bemerülve. E nyomatéki egyenletekből meg lehet határozni azt az egyensúlyt, mely szükséges, hogy a tábla csak bizonyos magasságú víz mellett forduljon el és a víz ütödésének is ellenálljon, mielőtt a víz a tábla tetejét elérné. A nyomatéki egyenletekből számítják az ellensúly mozgó részének nagyságát is. Az elfordult tábla 15°-nyira hajlik a vízszinteshez. És itt tekintetbe kell venni a víz sebességéből eredő hatást a táblára. Ha e sebesség 32 m.-nél kisebb (mi akkor áll elö, ha a víz a normális nívó alá 61 cm.-t sülyed), akkor a tábla magától visszafordul, ha a súlyok szét vannak választva. Ha a súly nincs szétválasztva, akkor elég hogy 14 cm.-rel sülyedjen a víz a normális nívó alá, hogy a tábla álló helyzetbe jusson. Chanoine és De Lagrené ezután részletesen meghatározzák azokat az erőket, és ellenállásokat, melyek a mozgótáblás gátaknál föllépnek; a küszöbre gyakorolt nyomást, a támaszrudakra ható nyomásokat, a vonórúd mozgatásához a táblák lefektetésére és fölállítására szükséges erőt stb. c) Chanoine és De Lagrené közlik a Conflans melletti gáttal történt kísérleteket a táblák fölállítása és lefektetése czéljából. 1862. ELSŐ FÉLÉV. 1. A fécampi kikötő vezérerének kimélyítése 1859-ben és 60-ban. (Notice sur les travaux exécutés pour l'approfondissement du chenal du port de Fécamp en 1859 et 1860.) írta: Carlier. Fécamp kikötője a La Manche mellett fekszik. Az éjnapegyenlöség legnagyobb dagálya 8.67 m.-re emelkedik a legkisebb vízállás fölé, mely a vízrajzi 0 pontot adja. A hajózás érdeke megkívánta, hogy a kikötő bejáróját alkotó vezéreret a 0 pont alatti 2. m. mélységre lemélyítsék. A vezérér fenekét kemény kloritos krétamész alkotta. A sziklák repesztése puskaporral telt butelliákkal történt, melyeket egyszerűen a szikla tetejére helyeztek kisvíz alkalmával és nagy vízkor, midőn a nyomás legnagyobb volt, villamos áram segélyével gyújtottak meg. 7 m.-es vízállás mellett 50 kg.-os puskapor adagokat robbantottak egyszerre, minden veszély nélkül, kitűnő eredménynyel. A kisebb ködarabokat kotrógéppel, a nagyobbakat búvárral emelték föl a fenékről. A búvárok a vasfogókat elhelyezték a víz alatt a nagyobb ködarabokra és előkészítették az emelést, mely kézzel forgatott géppel történt. 2. Az Ebro csatornázása. (Notice sur les travaux de canalisation de l'Ébre.) írta: Lesguiller. Az Ebrónak Saragossa és a tenger közötti 387 km. hosszú szakasza régi időtől fogva hajózható volt sekély járatú hajókkal. A folyó több helyen el volt gátolva, hogy igy oldalcsatornákon öntözés czéljából vizet vegyenek; a gátakon a hajók részére áteresztök voltak. 1852-ben társulat alakult, hogy Saragossát a tengerrel