Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

232 csatornát egész szélességében elgátolt. A víznyomást görbített csövei mérte, mint Pitot, és tekintetbe vette az elevenerö változását is. Boileau ily módon képletet állított föl a gáton átbukó víz mennyiségének kiszámítására és De Lafont gyakorlati szabályokat ad alkalmazására. De legczélszerübb a Dubuat-féle képletek használata a gyakorlatban, alkalmazván benne a kellő koefficzienseket. De Lafont tárgyalja az oldalcsatornával és tavakból táplált malmokra vonat­kozó vízi szabályokat s néhány gyakorlati példán mutatja be a malmok fölvéte­lére, berendezésére, számítására és joggyakorlatának szabályozására vonatkozó tudnivalókat. 7. Szemle. (Chronique.) A kreozottal telített fa használata a tengervízben. A fának rézszulfáttal való impregnálása nem menti meg a fát a tengeri fúró férgektől. Ezért Ostendében kreo­zottal telítették a fát, és pedig kitűnő sikerrel. MÁSODIK FÉLÉV. 8. Víz alatti czölöpöknek foglalófával való ellátása. (Note sur un systéme de moisage des pieux sous l'eau.) írta: De Lagrené. Ez eljárással a víz alatt 0—2'00 m. mélységben lehet a czölöpöket foglaló­fákkal ellátni. A czölöpöket lehetőleg a kivánt nívóra leverik ; ha valamely czölöp nem megy le a kellő mélységre, akkor a víz alatt a kellő nivóban lefűrészelik, bár óhajtandó, hogy minden czölöp teteje lehetőleg eredeti, gyűrűvel ellátott állapotában maradjon. A czölöpök felső lapjának közepét azután kifúrják 40 cm. mélységre; hogy a fúró éppen a czölöp közepébe hatoljon, erre sajátságos tölcséralakú készülék szolgál, mely a czölöp tetejére illeszthető. A kifúrt lyukakba ezután hosszú, a vízből kiérő vastüket állítanak és ezek helyzetét igen pontosan abscissák és ordináták módszerével bemérik. Aztán a foglalófák elkészítéséhez fognak; e foglaló­fák kettős gerendákból állanak, melyek között annyi tér van, hogy közéjük a palánk­deszkák leverhetök legyenek. A foglalófákat minden czölöp távolságának megfele­löleg, a czölöp felső lapjával egyenlő nagyságú ékek tartják a kivánt távolságban, mely ékekkel a foglalófák vízszintes irányú szegek segélyével kapcsolkoznak. Az ékekkel ellátott foglalófákat egyszerűen a czölöpök fejére helyezik; előbb azonban minden éket oly módon fúrnak ki, amint azt a czölöpök lyukaiba tett tűk meg­kívánják. Ha e tük sora nagyon eltér az egyenestől, akkor a foglalófákat nem folytonos darabból készítik, hanem a czölöpök törés-helyén elvágják és szög alatt illesztik. A foglalófáknak a czölöpökre eresztése a tük segélyével történik, melyeket aztán kihúzva, helyükbe nagy rovátékos szegeket vernek. A foglalófák illeszkedé­sénél az ékek két darabból állanak. 9. Capbreton kikötője. (Notice sur le port Capbreton.) írta: Deseombes. A Gironde és Adour torkolata között fekvő Lande-ok lapos partja finom homokból áll, mely enyhe lejtőben helyezkedik el. A parttal párhuzamosan erös düne vonul, mely 12—20 m. magas a dagály színe fölött. A homok az észak-déli - •

Next

/
Thumbnails
Contents