Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

227 hol aztán esése egyszerre, hirtelen megtörik. Ezt a törést a folyó kiegyenlíteni törekszik a törö pont fölmagasításával. E törekvés mindaddig tart, míg a folyó helyzete egyensúlyba jön. Nem a töltések okozták itt sem a meder emelkedését, hanem az esés hirtelen törése. Az Alpok több folyójánál, pl. az Isére-nél akadunk ilyen jelenségre. 15. Doubs département vízi szolgálata 1858—1859-ben. (Compte rendu du service hydraulique du Doubs de 1858 — 1859.) írta: Parandier. Doubs megyében 1849-ben szervezték a vízi szolgálatot a folyók szabályozása, vizük hasznosítása és a talaj megjavítása érdekében. A szolgálat első működése volt a vizek statisztikájának megállapítása. Minden folyónak, pataknak meghatározták legkisebb, közép és legnagyobb vízhozományát; meghatározták esését; mérczéket állítottak fel a vízállások észlelésére és összeállították a vizek kihasználható elevenerejének nagyságát és a talaj megjavítására szolgáló képességét. Elkészítették a megye hidrográfiai térképét. Összeállították az öntözhető területek nagyságát. Kimutatást készítettek a létező vízhasználatokról s hogy a folyók elevenerejének még hányadrésze áll rendelkezésre. Tanulmányozták a folyóknak állandó és időleges rezervoárokkal való szabályozását. Amazok a hegyek közt létesítendők, emezek a lapályokon, a partok mentén. E rezervoárokkal az árvizek nagysága kisebbíthető, a folyók elevenereje jobban kihasználható, mert a vízi erőt használó ipari vállalatok mind kisvíz, mind nagyvíz idején szünetelni voltak kénytelenek. Végül a mezőgazdaság is fölhasználhatná a tározott víz egyrészét. Táblázatokat készítettek a talaj megjavítását czélzó munkálatokról és tervezetekről és azokról az általános tervezetekről, melyek egyes nagyobb vidék megjavítását czélozzák. Tervbe vették a patakok és folyók medrének tisztogatását és mélyítését. E munkálatok csökkentik a kiöntéseket, de meg is fosztják ezzel a völgyeket a folyók trágyázó iszapjától. Összeállították a folyók tisztogatására vonatkozó adatokat. A talajcsövezés terjesztésére példaként próba-talajcsövezéseket vittek végbe. A talajcsövezéshez földkut aszókat szereztek be és azokat alkalmas helyeken deponálták. Épígy beszereztek talajcsöszerszámokat is. Fölállítottak talajcsösajtókat. A talajcsövek árát lehetőleg leszállították. Táblázatba állították össze a talajcsövezett területeket. Tanulmányozták a községeknek ivóvízzel való ellátását. Tanulmányozták az egyes talajnemeket, hogy öntözés tekintetében mennyi vizet igényelnek h.-onkint és m.-perczenkint. Meghatározták az öntöző vizek minőségét. Vegyelemezték az egyes talajnemeket s meghatározták esetleges trágyaképességüket. Meghatározták az egyes földnemek higroszkopikus fokát; a homoktalajok súlyuknak 33°/

0-áig vizet vesznek fel, a turfa 100%-ot; az agyagmárga igen kevés vizet vesz. Tervet készítettek a munkálatok kivitelének adminisztrácziójára. _A társulás útján és magánvállalat útján létesített és létesítendő munkálatokat különválasztották, kidolgozták a társulatok szervezetére vonatkozó szabályokat. Végül kidolgozták a vízhasználatokra vonatkozó adminisztratív szabályokat is. 15*