Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
16 a vízszín besülyedése a kísérletek alkalmával annál kevésbbé volt érezhető, minél kisebb volt a víznyomás : 3-szor, hogy a kifolyó víz gyűrődése, kiterjedése és összehúzódása folyás közben, melyet Bidone, Savart és Hachette tudósok észleltek, ezen kiséletek alatt nem fordult elő; 4 szer, hogy a kontrakció és a vízszín besülyedésének nagysága a víznyomás és a nyilás nagysága közötti viszony függvénye; 5-ször, hogy д kifolyó vízszálak közül azok, melyek a nyílás szélénél vannak, a folyás közepe felé konvergálnak, míg a többi vízszálak a középtöl elhajolni törekszenek; 6-szor, hogy midőn a nyílás szélessége nagyobb, mint a magassága, akkor a belső szálak kihajlása kevéssé érezhető úgy, hogy midőn a 20 cm. széles nyílásnak magassága csak 1 cm. volt, akkor a kifolyó víz igen vékony s elkeskenyülö lamellát mutatott; 7-szer, hogy a kifolyásnál a vízfelszín összehúzódásának vonalait egész hosszukban ugyanazon molekulák irják le; 8-szor, hogy a különböző kísérletezők és a Poncelet •és Lesbros összehúzódás-tényezöi között igen nagy eltérések mutatkoznak; így, ha лг elmélet szerint kifolyó vízmennyiséget 1000-nek veszszük, akkor a valóságban kifolyó víz mennyisége Michelotti szerint 649, Venturi szerint 640, Bossut szerint 660 ~ 667, Eytelwein szerint 640 és Borda szerint 646; Poncelet és Lesbros _^2_számmal gondolják a kifolyási tényezőt a gyakorlatban leghelyesebben kifejezve. ^^ A jelentés végül elismerőleg szól arról a pontosságról és körültekintésről, melylyel Poncelet és Lesbros dolgoztak. 10. Hullámos gyűrődések a folyóvíz felszínén, lia valamely szilárd test érinti. •(Notice sur quelques phénoménes produits ä la surface des fluides, en repos ou en mouvement, par la présence des corps solides qui у sont plus on moins plongés, et spécialement sur les ondulations et les rides permanentes qui en résultent.) Ha a folyóvíz felszínét valamely szilárd testtel, pl. vékony pálczácska végével érintjük, akkor a pálcza körül parabolaszerüleg hullámok helyezkednek el. E parabolák tengelye a folyás irányával párhuzamos és az érintő ponton megy keresztül. E tünemény bővebb vizsgálásával foglalkozik e czikkely. (Note de M. Navier relative au projet du mur de revetement de l'arriére-port de Dieppe.) Vonatkozással Gayant közleményére (5. czikk) Navier megjegyzi, hogy számítással is ugyanoly eredményre jutott volna Gayant, mint a kivitt példák összehasonlításával. A képlet, melylyel a támasztófalak vastagsága számítható: hol V — a támasztófal keresett vastagsága; h = a támasztófal magassága; t = annak a szög felének a tangense, melyet a függőleges vonallal a föld természetes lejtője alkot (állékonysági szög); írta: Poncelet. 11. A Dieppei hátsó kikötő ellenfala. írta: Navier.
