Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•586 egymásfölé helyezett kőrétegből készült. Az alsó kőréteg kisebb nagyságú, a felsőbb rétegek fokozatosan nagyobb terjedelmű kövekből állanak ; végül még a szabad tenger felöl nagy, mesterséges kőtömbökkel biztosították a mólót. A Dragon-móló védelme alatt a kikötő szikláját részint kutakkal, részint robbantással, részint búvárokkal távolították el; az összes kiemelt szikla 3988 m

s-t tett ki. Azonban az így védett és biztosított kikötő még igen kicsiny s bejárata rossz elhelyezésű volt. Ezért csakhamar a St.-Nicolas mólót is ki kellett építeni. Ez a móló is alul kisebb, fönt nagyobb kövekből készült s a nyílt tenger felöl 10 m

3 nagyságú mesterséges kőtömböket helyeztek el biztosításul a hullámok ellen. A kövek szállítására a kőbányából vasút és alkalmas kocsik szolgáltak. A nagy, mesterséges kőtömböket pontonon vitték a kellő helyre és nagy elővigyázattal buktatták őket a tengerbe. 16. Szemle. (Chronique.) Sagebien vízi kereke. Michal megjegyzi, hogy a vízi kerék hasznos munkája 63—64e/

0. 17. Szemle. (Chronique.) Van Bogen kerekes szivattyúja. A vízemelö kerék hasonlít a Poncelet-féle kerékhez, csakhogy lapátjai jobban elhelyezettek s az egész vasból készült és vasvezetékben mozog. A vele tett kisérletek azt mutatták, hogy ha a víz-emelés magassága nem éri el a 6 m.-t, mindenkor igen nagy elönynyel alkalmazható tetemes vízmennyiség fölemelésére. 18. Szemle. (Chronique.) A Zuyderzee lecsapolása. Az első tervet a Zuyderzee lecsapolására 1866-ban Beijerinek készítette. A terv az Yssel torkolatának kivételével az egész Zuydertó kiszárítására irányul. Elszigetelő nagy töltés, övcsatorna és ellentöltés a polder belsejében alkotják a terv alapját. A lecsapolás 156.000 h.-ra terjed, a vízmélység a területen átlag 4 m. A víz leszivattyúzása után a tófeneket árkokkal táblákra osztják és az árkokba szivárgó vizeket gözszivattyúkkal emelik. A költségeket 241 millió frankra irányozták elö. lí). A Jura vizeinek szabályozása Svájczban az 1867 júl. 17-iki törvényhozó intézkedés alapján. (Sur l'entreprise de la correction des eaux du Jura en Suisse, décrétée par les chambres fédérales le 25 juillet 1867.J írta: W. Fraisse. A Jura nagyobbára mészköböl álló hegység, melynek keleti oldalán Svájczban nagy lapály terül el. E lapályon három nagy tó van : a Murteni, Neucháteli és a Bieli-tó, melyek összes kiterjedése 31.000 h. Ezenkívül még mintegy 20.000 h. nagyságú a mocsarak kiterjedése. A Jura keleleti oldalán eredő vizek az Aar-ba ömlenek, mely a berni Alpok jégáraiból ered. És míg az alacsonyabb Jura vizei legnagyobbak tavaszszal, addig a magas Alpok Aarja nyáron hoz legtöbb vizet. A tavak vizét a csekély esésű Zihl (Thiele) vezeti le, mely Mayenried-nél ömlik az Aar-ba. Ha a nyári esők fölárasztják a nyáron amúgy is bövízü Aar-t, akkor