Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•357 A narancsfákat hetenkint, vagy kéthetenkint öntözik. Évenkint 4.800 m

3, m.perczenkint 0-31 1. víz szükséges. A szép narancsliget h.-ja 10.000 frankot is megér és évenkint 700—1000 frk jövedelmet hoz. Minden narancsfa körül 2 m. átmérőjű csészeszerii mélyedés van, melyet időnkint fölporhanyítanak, megtrágyáznak és megöntöznek. Minden öntözésnél a csészét egészen megtöltik vízzel. A dohányra néze Algiriában igen eltérők az eredmények. Eleinte túlsókat termeltek s magas árt kaptak érte ; később az ár megcsappant és a dohánytermelő kedv is. Az algiri dohány különben igen jó minőségű, mert az arabok kitűnően kezelik; az egész család részt vesz a dohány megmunkálásában, szedésében stb., mi olcsóvá teszi a termést úgy, hogy az európai termelő nem versenyezhet velük. Egy család körülbelül 1 h. nagyságú dohányföldet mivel. A dohánytermelésnél a trágya kitünö szerepet játszik. Éppen azért előnyösen csak ott lehet dohányt termelni, hol kellő rétmüvelés is van, hol a gazda jóformán ingyen jut a trágyához. A dohány négyszeri öntözést kiván egy évad alatt, vagyis évenkint 1600 m

3 vizet, illetőleg másodperczenkint 0'2 1.-t hektáronkint. Gyapotot leginkább Orán tartományban termesztenek, még pedig georgiai gyapotot. Április 1-töl május 15-ig vetik a barázdák mentén, 5—6 szemet vetve egy lyukba. Megtisztogatják, gyomlálják; később a 60—80 cm. magas növényt megnyesegetik. Aug. 15—20 körül az első kapszulák fölnyílnak s ettől kezdve folyton tart a szedés az őszi és téli esős idő alatt is. Az esőben szedett gyapot nem olyan jó minőségű. A kétféle termést gyakran összekeverik, azért az algiri gyapotnak nincs jó híre. Néha meg két évig is meghagyják a gyapotnövényt, mely a 2-ik évben már nem terem oly kitünö minőségűt, mint először. 1 h. 8 m.-mázsa gyapotot ad, à 130 frank úgy, hogy bruttó-bevétel h.-onkint 1040 frk; nettó-jövedelen 460 frank. Évenkint 7-szer öntözik h.-onkint 600 m

8-rel, vagyis összesen 4200 m

s-rel ; mi 0'4 1, folytonos vízmennyiségnek felel meg m.-perczenkint. E nagyobb vízmennyiség Relizán sós talajára szükséges, mely öntözés nélkül semmit sem terem. Ott, a hol a talaj nem sós, ott elég 2800 m* évenkint, vagyis 0'27 1. folytonos vízmennyiség. A gabonanemüeket Algírban nem kell öntöziii, csak ha a tél igen száraz, ami minden 8 évben következik be. De inkább nem rendezik be a gabonaföldeket öntözésre és száraz télen elpusztulni hagyják a vetést. Oránban ellenben öntözni kell a gabonát, mert e nélkül nem terem. 3-szor öntözik évenkint felszínesen, 0'16—0-18 m.-perczenkinti vízmennyiséggel h.-onkint. A szöllöt évenkint 2-szer, 3-szor öntözik Algírban 1200 m

3, illetőleg 0.15 liter vízzel h.-onkint. Az olajfákat Tlemcenban minden hónapban öntözik ; Algírban nem öntözik. A sík földeket rendesen még át kell építeni az öntözés czéljaira, hogy a talaj kellő esésű hátakat alkosson. Azonban Algiriában nincs szükség ily földmunkára, mert a felszin mindig kellő esésű. Az öntöző munkák első költsége a kormányzatot terhelte ; a tervbe vett, újabb rezervoárok és öntöző csatornák pedig állami segély mellett kell, hogy létesüljenek, mert költségük igen nagy. Általában minden h.-nak egyszeri öntözésére szükséges víz árául 8 frank költséget számíthatunk, vagyis 400 m

3 víz 8 frankba kerül; más szóval a víz m

3-e 0-02 frankba jő. Ott ahol 600 m

3 szükséges 1 h. öntözésére, ott 8 frank bérnek megfelelöleg 1 m

3 0'013 frankba kerül. És így ha a nagy rezervoárok létesítéséről lesz szó, a víz árának s a várható bevételnek meghatározásánál a köbméterenkinti 0Ю2 — 0'012 frank veendő számításul.