Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•347 felét a hullámcsapások ellen kőburkolattal látják el. Gyakran ugyanabban a völgyben lépcsőzetesen egymás alatt több tó is van, melyek mindenike az alatta levő terület öntözésére szolgáltat vizet. Egy felső tónál beálló gátszakadás rendesen az alsóbb tavak gátjainak szakadását is maga után vonja. Ezért a gát egy részét alacsonyabbra hagyják és falazni is szokták, hogy a záporok fölösleges vize ott ömöljék át s ne a földtöltésen. A vízkivétel a gáton falazott ; rendesen tűkkel elzárt nyilás, néha zsilip ; vannak azonban bukógátak is, melyek vízkivételül szolgálnak. Rendesen a vízkivétel oly falazott nyilás, melyet faragott kövei lehet elzárni ; néha ez elzáró köveket emeletenkint helyezik el egy nagyobb nyilásban. A Kavéripokum tó töltése 6 km. hosszú és a Palar folyó vizét tározza; felszíne 18 km

2 s belőle 3116 h. területet öntöznek. A Sömbrömpokum 24 km

2 terjedelmű és kizárólag esővizet gyűjt ; űrtartalma 28 millió m

3 és belőle 4500 rizsföldet öntöznek. Madrasz kormányzóságban több. mint 53,000 rezervoár van, melyeket mind a benszülöttek létesítettek. E tavak 400 millió frank tökét képviselnek. Vannak igazán óriási, 150—200 km

2 területű tavak is. Az öntözött területeken majdnem kizárólag rizst termesztenek. Ami az öntöző víz mennyiségét illeti, úgy veszik, hogy a rizsföldeknek 72 napig kell 0Ю127 m. magas vízzel borítva lenniök. Föltéve, hogy naponkint 0'0127 m. magas vízréteg szükséges, 1 h.-ra 127 m

s kell naponkint. Az egész évad alatt pedig 127 X 72 = 9144 m

3. Szokás h.-onkint és évadonkint 14,258 m

3 vizet számítani, mi 2'3 1. mperczenkénti vízfogyasztásnak felel meg a 72 nap tartama alatt ; e menynyiségben elpárolgás, beivódás s egyéb vízveszteségek is be vannak számítva. Smith számítása szerint Madraszban Г75 1. mperczenkénti vízmennyiség szükséges h.-onkint az öntözés tartama alatt. Általában 2 l.-t. lehet normálisnak venni. Ha a rezervoárok vize már kiürült, a termés megmentése czéljából máshonnan kell öntöző vizet keríteni. E czélra szolgálnak a források, melyek a folyómedrekben igen nagy számúak, a természetes kis tavak, melyek a forrásokat táplálják s végül a kutak, melyek igen nagy átmérőjűek. Vízemelöül rendesen a kútgém szolgál. A gém nehezékes felén lépcsőzetes rovátkák vannak, melyeken 1, vagy 2 ember föl- és lemászkál, miáltal a veder a vizbe merül, vagy felhúzódik. Az emeltyükaron, vagy a gém mellett a föl- és lemászás megkönnyítésére fogózkodó rudak vannak elhelyezve. Néha a mászkáló emberek számát, ha a vizet magasra kell emelni, 3-ra szaporítják. Azonkívül van még egy ember, ki a vedret kezeli, kiüríti és a kútba lódítja. 3 emberrel kezelt ily gém perczenkint 130—135 1.-t emelt 3'5 m. magasra. Másik ilyen vízemelö készülék a csigás veder, mely kitámasztott csigából, a rajta átvett kötélből és vederből áll, mely a kötél egyik végéhez erősített ; a kötél másik végét ökrökkel vontatják. Van ezenkívül még egy másik kötél is, mely kis csigán van átvetve s melyet szintén az ökrök húznak fel; e kötél másik vége a veder farkához erősített. Van kettős vederrel ellátott csigás emelő készülék is, melyet körben mozgó ökrök vontatnak. Egy vedres készülékkel két ökör óránkint 6'1 m. magasságra 117.434 l.-t emel; két vedres készüléknek a hatásfoka valamivel kisebb. Ezenkívül még noriát (vízemelö kerék) is használnak, melyet ökörrel, szamárral stb. forgatnak. A Pondisery környékén való öntözésekhez a vizet a Ponéar és a Zsénzsi folyók szolgáltatják. A Ponéar mederszélessége Pondiséry környékén 4—500 m. kisvize 0,