Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•321 A pillér és ellenfalak kamrákkal ellátottak, melyek a táblák mozgatására szolgáló emelőszerkezeteket tartalmazzák. A gátakat úgy kellett a felső Szajnán elhelyezni, hogy a duzzasztott víz szine a felső gátkamra zsilipjének alsó küszöbe fölé 1'6 m. magasságra érjen és minden gátnál a duzzasztás 23 m. legyen a kisvíz fölött. E czélból pontos hosszanti metszetet készítettek a Szajnáról. A zsilipek méreteinek megválasztásánál (mint minden folyami zsilipnél) az volt irányadó, hogy a hajóvonatok átzsilipelése könnyen történhessék. Egy hajóvonat legföljebb 20 hajót tartalmaz 360 m. hosszúságban; a zsilip hosszát 180 m.-re vették és 12 m. szélesre, hogy így kétszerre át lehessen egy vonatot zsilipelni. A kamra két faragott zsilipfejjel ellátott ; oldalát egyik felöl a part, másik felöl pedig kőburkolattal ellátott földtöltés alkotja. A kapuk fából készültek és épen úgy, mint a zsilip falai, nem érnek ki az árvíz fölé. A hajóáteresztö feneke 0.60 m.-re van a kisvíz alatt. Följebb azért nem tették, hogy a meder feliszapolását elö ne segítsék és hogy a lefelé hajózásnál a zsilip használatát elkerüljék. Különben az áteresztő feneke 10 cm.-rel mélyebben van a legmagasabb fenékhát tetejénél. A táblák magassága 31 m., szélessége 1-2 m., 10 cm. mélyen ütköznek a küszöbhöz ; két-két tábla közt 01 m.-nyi köz van. A bukógát fix részének teteje 0'5 m.-re van a kisvíz fölött; a táblák 2 m. magasak, 1'3 m. szélesek és 0'07 m. mélyen ütköznek a küszöbhöz; két-két tábla közt 10 cm. köz van. A bukógát iránya majd merőleges a folyás irányára, majd ferde. Kisvíznél, ferde gátnál az átbukó víz mennyisége arányos a gát hosszával, mig a nagyvíznél a gát ferdeségének nincs hatása. Anyaga beton, melyet keresztgerendákkal összekapcsolt palánkfalak közé öntöttek. A bukógáthoz lefelé prizma-alakú köhányás csatlakozik, mely még jókora darabra folytatódik lefelé a fenéken. E nagy kövekből készült köhányás alkotja az utófeneket és arra szolgál, hogy a víz kimosó erejének ellenálljon. A munkálatot minden gátnál kotrással kezdték meg. Kikotorták az alap számára szükséges gödröt. Némelykor előbb verték le a palánkfalakat s csak azután a palánkfalak közt kotortak ; így a kihordott anyag mennyiségét nagyban megkevesbítették A kotráshoz gözerejü gépeket használtak. Ha a fenék szikla volt, akkor a palánkfalakat kettősen készítették, és pedig úgy, hogy szekrényeket alkossanak. E kettősfalú szekrényeket a kitisztított sziklafenékre helyezték ; földdel kitöltötték a kettős falak közét és a két palánkfal közötti ürt kibetonozták. A betont sülyesztöszekrények alkalmazásával öntötték. A víz szivattyúzásához egyszerű és körszivattyús pumpákat alkalmaztak. A gát mozgó részének elhelyezése körülzáró-gátak és szivatytyúzás mellett történt. Néhol búvárt is alkalmaztak a munkálathoz. A 12 gát 9,881.124-70 frkba került ; 2-5 millióval többe, mint az előirányzat mutatta. A gátak duzzasztásának meghatározása czéljából kisvízkor a táblák olyan kezelése mellett, hogy a vízszin éppen tetejükig emelkedjék, vízszin-nivellálást végeztek s azt tapasztalták, hogy legalább is 17 m. vízmélység áll a hajózás rendelkezésére. Azonban a táblák csak akkor fordulnak el, ha a vízszin 10—15 cm.-rel följebb emelkedik szélüknél s ezért 1-85 m.-re tehető a hajózó mélység. Hogy a zsilipnek és gátnak minő hatása van az árvízre, ezt számítással és tapasztalati úton is meghatározták. На V a középsebesség az S szelvényben a gátak V S elkészítése előtt, V és S" pedig a gátak elkészülése utáni értékek, akkor V'=—; о Vízügyi Közlemények XIX. 21