Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•303 a csőbe légzáró ajtókon lehetett átjutni. A sűrített levegővel a csőből a vizet ki lehetett szorítani ; a munkások ekkor a kamrába léptek, a külső ajtót elzárták, a kamrába aztán lassan éppen olyan sűrített levegőt bocsátottak, mint a csőbe s akkor a két hely között egyenlő lévén a nyomás, leereszkedhettek a csőbe és fenékre. A dolgozást csak az az egy körülmény tette nehézzé, hogy a csőben a levegő nyomása nagyobb volt a közönséges légnyomásnál. Hogy az ily légnyomású alapozásnál a munka lehetőleg veszélytelen legyen, Triger próbának kivánja alávetni a csövet, kamrát, szelepeket és csapokat úgy, hogy sokkal nagyobb nyomást bírjanak ki, mint amekkorára igénybe veszik őket. Azonfelül manométerek alkalmazását hozza javaslatba a csö és kamra belsejében, valamint kiviil is úgy, hogy mind a benn dolgozók, mind a kivül állók ellenőrizhessék a légnyomás nagyságát. A csapoknak olyanoknak kell lenníök, hogy a komprimált levegő ki- és beeresztése csak lassan történjék, mert már a gyors nyomásváltozás igen sok veszedelmet csinált. A nyomáskiegyenlítést 3 perczröl 7 perezre emelvén Triger, a munkások neuralgikus fájdalmai teljesen megszűntek. És kívánatosnak tartja csak éppen annyi légnyomás alkalmazását, mennyi a víznek a csőből való kihajtására szükséges ; e nyomás ugyanis kisebb, mint a mekkora a külső vízszin magasságának megfelel, mert ha a szivárgó vizet levegővel vegyesen hajtjuk ki, akkor sokkal kevesebb nyomásra van szükségünk. E javaslatokra a jelentéstevök megjegyzik, hogy a nyomás-próbát az egyes alkotó részekre nézve helyeslik. Az emberek ki- és bemenetelénél a túlságos hosszú időt a légnyomások kiegyenlítődésére nem tartják szükségesnek. A Scorff-hídnál 10—30 mperczig tartott ez idö s nem volt baj. Hosszú idejű zsilipeiésnél több bántalmat szenvednek az emberek. Különben is nehéz megszabni a légzsilipelés tartamát, mert az emberek természete az irányadó e tekintetben. Ajánlják az átöltözködést a ki- és bejövetel alkalmával és kijövetel után hosszabb ideig fűtött helyiségben való tartózkodást. A kijövetelnél erős a hideg a kamrában és páralecsapódás is történik. Egy orvos éppen ezért 2'/a percznél hosszabb tartózkodást a kamrában nem tart szükségesnek és helyén valónak. Ami a munkahelyen összegyűlő víznek kihajtását illeti, helyesnek és további kísérletekre alkalmasnak találják azt az elvet, hogy a vizet levegővel keverve távolítsák el, mit úgy érnek el, hogy a vizbe nyúló csőre alkalmaznak kis vékony kiszájazást, melybe a komprimált levegő behatolhat. Ily módon habosan, pezsegve távolodik ki a víz és sokkal kevesebb nyomás szükséges hozzá. 10. A franczia belhajózás jelenlegi állapota. (Mémoire sur l'état actuel de la navigation intérieure en France.) Irta: Bazin. Francziaország belhajózó forgalma évenkint körülbelül 2-5 milliárd tonnakilométert tesz ki s a szállitás díja néha 0-01 frk-ig leszáll tkm.-kint és átlag nem emelkedik 0025 frk-nál magasabbra. A kereskedelem és ipar mintegy 60 millió frk-ot íizet e szállításért, míg vasúton való szállításnál 150 milliót fizetne. így tehát a hajózó út a vasúttal szemben majdnem 100 millió megtakarítást eredményez. A franczia hajóúthálózat bevégzetlen s nem oly egységes szempontból létesült, mint a vasút. Igen egyenlőtlenül eloszlott s egymás közt még mindig kellő kapcsolat nélkül való s egyes részei teljesen szeparáltak. A hajóutakat már a XVII. században kezdték építeni, de csak az 1822. évtől fogva vett létesítésük nagyobb lendületet. Ez év