Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

2S2 2. A fa- és fém-zsilip-kapúk. (Note sur le mérite comparatif des portes d'écluses en bois et des portes en métal). írta : Lermoyez. Malézieux a vaskapuk számos előnyét emelte ki a fakapúk fölött, melyeket gyakran kell kátrányozni, reparálni és teljesen megújítani. Most Lermoyez védelmébe veszi a fakapúkat, melyek a St.-Quentin-csatornán igen jól beváltak. E kapúk 30 év óta szabályosan működnek, bár kezelésük nem történik nagy ügyelettel. Még igen nagy kérdés — mert nincs reá tapasztalati adat, — hogy a fémkapúk kibirják-e sokáig azokat az ütödéseket és gyakori mozgásokat, melyeknek ki vannak téve. A fakapúk javítása sem kerül sokba. A kátránvozást minden 2 évben alkalmazzák kapúszárnyankint lő frankjával. így hát a vaskapuk csak tartósságuknál fogva elönyösebbek, ha ugyan a hozzá fűzött remények teljesülnek. De a vaskapúk befektetés-költsége igen nagy, négyszögméterenkint 316 franktól 425 frankig, míg a fakapúké 115 frank. Igaz, hogy a St.-Maurice-csatornán Malézieux oly vaskapúkat alkalmazott, melyeknek m

2-e 198'9 frankba került; ebben az esetben fakapúk 10622 frankba kerültek volna és így a költségkülönbözet így is tetemes. Különben Lermoyez is beismeri, hogy nagy kapúk készítésénél a vas elönyösebb és csakis a közönséges zsilipkapúknál tartja luxusnak á vaskapúkat. ÎÎ. AZ önműködő zsiliptáblákról. (Étude sur les vannes automobiles.) írta: De Perrodil. Az önműködő zsiliptáblák olyanok, melyeket a víznyomás és a saját súlyuk egyensúlyban tart úgy, hogy ha a nyomás megváltozik, akkor a tábla mozgásba jön. E táblák rendes alakja ép négyszög és ugyanilyen nyílást zárnak el. Az oly esetekben, midőn valamely csatornában vagy vízfolyásban állandó nívót kell tartani, ilyen önműködő táblát alkalmaznak. Ha e tábla vízszintes fixtengelv körül forog, egy bizonyos vízmagasságnál egyensúlyhan van ; de az egyensúly rögtön megbomlik és a tábla elfordul, ha a vízmagasság megnövekedik. Az ilyen íixtengely mellett csakis egy magasságnál van egyensúlyi helyzet, minden más magasság forgatni igyekszik azt. Épen így az állandó víztömeget szolgáló zsilipnyílás táblájának sem szabad íixtengely körül forognia. De Perrodil elméleti úton bizonyítja be ezt. Chaubart az ö önműködő állandó emésztésű és állandó nívót tartó tábláját úgy szerkesztette, hogy a tábla vízszintes alkotójú hengerfelszínen fordulhasson el. Mind az állandó nívót tartó, mind az állandó víztömeget átbocsátó zsiliptáblának van görbe felszíne, melyen elfordulva az egyensúlyi helyzet mindig előáll. De Perrodil lehozza a forgás-görbék egyenleteit és táblázatban közli azokat az elemeket, melyekkel az állandó víztömegeket szolgáltató zsiliptábla forgásgörbéje meghatározható. 4. Összehasonlítás a különböző mozg-ógát-szer.cezetek között. (Étude comparative sur divers systèmes de barrages mobiles.) Irta : De Lagrenê. Mióta a folyók csatornázása a hajózást oly kitűnő módon megjavította, a legkülönbözőbb szerkezeteket találták föl a folyók elgátolására. Páris alatt a Szajnán a Poirée-féle állványos gátakat, Páris fölött Chanoine mozgótábláit, a Marne-on