Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•277 kisvíz színe alatti 1*5 m.-ig. Itt is lejtős oldalt adunk a gátnak és kövezett utófeneket készítünk. Szerző lehozza a gáton átbukó víz képleteit különböző esetekre. Épen így meghatározza a gáton átbukó víz elmosó elevenerejét is. MÁSODIK FÉLÉV. 5. Az egyik oldalon nyomott zsiliptáblák hidrosztatikai tulajdonságai. (Note sur les propriétés hydrostatiques des vannes pressées par l'eau d'un seul côté.) írta : Bresse. Bresse elméleti fejtegetések alapján lehozza, hogy lia függőleges síkra szimmetrikusan elhelyezett zsiliptáblát a víz nyom és ha a tábla súlypontja és a nyomott terület középpontja a táblára merőlegesen húzott ugyanegy vonalba esik, akkor a tábla súlyának és a síkra ható víznyomásnak eredője mindig egy fixponton megy át, bármily hajlása és bemerülése legyen is a késziileknek, föltéve, hogy a nyomott teriilet nem változik és vízszintes -alkotói továbbra is vízszintesek maradnak. E szabályt mozgógátak és önműködő mozgógátak czéljaira gondolja fölhasználhatónak. O. Az eső járása a Szajna medenczéjéhen. (Notice sur le régime de la pluie dans le bassin de la Seine.) írta : Belgrand. Az 1861 máj. 6-iki közmunkaminiszteri rendelet a Szajnai hidrométriai szolgálat vezetése alá helyezte az egész Szajna-medencze csapadék-észleleteit. 4 éve már hogy ez adatokat a szolgálat grafikailag földolgozza úgy, hogy a naponkénti csapadéknagyságok kitűnjenek. Belgrand ez értekezésében csak középértékeket ad, megjegyezvén, hogy a közepeknek nincs mindig tudományos értékük és hogy veszélyes lenne belőlük finom szabályokat fölállítani. Az esömérök a Szajna medenczéjében a földtől különböző magasságban vannak elhelyezve ; rendesen a házak tetején. Ez elrendezés rossz ; a fedél visszaveri és zavarja az esővel terhelt szeleket úgy, hogy magasan elhelyezett esömérö kevesebb esőt kap, mint a földtől csekély távolságban, kert, vagy udvar közepén elhelyezett. Ezért a magasban elhelyezett esöméröket mind le kell szállítani a földhöz közel. A Szajna medenczéjében igen egyenlőtlenül vannak elosztva az esömérök. A Marne mentén csak újabban állítottak föl néhányat; de az észlelések általában hiányosak. Hogy a középértékek összehasonlíthatók legyenek, szükséges, hogy az észleletek mind ugyanazon évekről szóljanak. Csakis a 4 utolsó évről való észleletek teljesek és általánosak. A Szajna medenczéje főként óczeáni klímájú lévén, az esős szelek mindig a partok felöl jönnek ; ennélfogva több esik a partokon, mint beljebb. Ami a medencze tagozatát illeti, az nagy, majdnem vízszintes plató a tengertől az Oise-ig. Minél messzebb megyünk a tengertől, az esö úgy csökken. A plató belső szélétől Bourgogne oolithos talaja gyorsan emelkedik és aztán egyszerre