Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•264 2. Az öntöző és lecsapoló csatornák leg-olcsóbb előállítása. (Note sur 1' établissement des canaux d' irrigation et de dessèchement sous la condition du minimum de dépense.) írta : Félix Lucas. Öntöző, vagy lecsapoló csatornák készítésénél a czél elérésére szinte végtelen sok út lehetséges; kutatni kell tehát azt a módot, mely a csatornák legolcsóbb előállítására vezet. A szokásos formulák, melyekkel a csatornákat számítják, már magukban foglalják e megoldás összes elemeit, de mégis gyakran fáradságos tapogatózásnak van helye. E tapogatózás megszüntetésére hivatott ez értekezés. Ugyanazon vizes terület mellett az a szelvény emészt legtöbbet, melynél a vizes kerület legkisebb. E tételből következik : hogy az ugyanazon területű trapézek közül annak van legnagyobb emésztése ugyanazon esés mellett, mely egy félkör köré írható és hogy e trapéz egy fél szabályos hatszöget alkot, melynek legnagyobb oldala a körülírható félkör átmérője. E tétel alapján Lucas táblázatot állít össze, melyben minden hidraulikus sugárhoz a megfelelő legnagyobb emésztésű szelvény oldala megtalálható. A tapasztalat megmutatta, hogy minő középsebesség mellett nem támadja még meg a folyadék a csatorna oldalát. A különböző földnemek szerint következő tábl izat állítható össze erre vonatkozólag : A fiild neme A középsebesséj; határa m. Lágy barna föld ... ... ... ... ... ... O'lOl Lágy agyag ... ... ... ... 0102 Homok ... ... ... ... ... ... 0-406 Kisebb kavics .... ... ... ... ... 0-810 Kavics ... ... ... 0.817 Tört kő ... ... ... ... 1-623 Összehalmozódott kavics ... ... 2-021 Réteges szikla ... ... ... — ... 2-434 Kemény szikla ... ... — .... 4-060 Ha a víz lebegteti hordalékát, úgy van egy középsebesség, mely mellett még nem rakja le. E középsebesség alsó határa iszap és lágy agyag-hordaléknál 0-266 m. homokos agyagnál 0406 m. A vezetendő vízmennyiség rendszerint előre adva van mind az öntözésnél, mind a lecsapolásnál. A lejtök hajlását 60°-ra czélszerü venni, e hajlás megfelel a fél hatszög alakjának. Csak, ha a föld értéke nagy, akkor adhatunk meredekebb hajlást. A csatorna esését lehetőleg kicsire vegyük ; akkora esést kell neki adni, mely mellett még lerakódás nem történik. Néha meg a legnagyobb esést kell alkalmaznunk, olyat, mely mellett még a csatorna feneke épen marad. Ha a csatorna irányát kitüztük és benivelláltuk, a kellő számú keresztmetszetet fölvettük, akkor minden ilyen keresztszelvény alá a vizes területet, mely egy fél szabályos hatszög, könnyen megszerkeszthetjük a megállapított esés szerint. Lucas ez eljárásra néhány példát mutat be.