Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•262 A végzett munka a mperczenkint kiszivattyúzott (>0833 m

8 víz 160 m. magasságra 12'85 lóerőt tesz ki és így a kerekek hatásfoka 0-51°/

0, mi igen jó eredmény. Ha a kerekek másodperczenkint mindig 3 fordulattal járnának, úgy 8000 m

3-re lehetne naponkint számítani. De e maximális esésnél előálló kedvező hatás, mindinkább kisebbedik a magasabb vízállásnál és a Szajnán Bougivalnál 6—6-5 m. vízállásnál minden esés megszűnik. Azonban a gátnál levő bukás nagysága nemcsak a vízállással, hanem a vízállás változásával, az áradás, vagy apadás nagyságával is összefügg. Nagyobb, hirtelenebb áradásnál az alsó és felső vízszin közötti különbség nagyobb, mint normális vízállásnál. Hirtelen apadásnál a két vízszin közötti különbség ellenkezőleg kisebb. Áradáskor, ha az hirtelen, 0T9 cm.-re is fölmehet a vízszinkülönbözet többlete, az ugyanazon vízállásnál levő normális különbözetnél. Szintúgy a szelek is változtathatják a bukás nagyságát. Azonkívül az Oise, mely nem messze a gát alatt ömlik a Szajnába, szintén befolyásolja áradásaival a bukást. ílvformán előállhat ugyanazon vízállás mellett 60 cm. különbözet is a bukásban. 2-8 m. felső vízállás mellett normális esetben 2-66 m. a bukás és a zsilipküszöbre 0-9 m. effektiv nyomás esik. 4-00 m. felső vízállásnál 21)6 bukás és 24)6 effektiv nyomás áll be. 6T5 m. felső vízállásnál 0T5 m. a bukás és a 015 m. az effektiv nyomás. Ugyanis a zsilip küszöbe nem esik össze a gát lábával, hanem l-9 m.-re van fölötte s mindaddig, míg az alsóvíz ez l-9 m. magasságot el nem éri, a küszöbre ható effektiv nyomás különbözni fog a bukás nagyságától. 4 in. magas felső vízállásnál éri el az alsó víz az 19 m. magasságot és e magasságig a vízállás növekedésével a zsilip nyilás emésztése is növekedik. Midőn aztán az alsó víz a zsilipküszöb fölé emelkedik, a keresztülfolyó víztömeg megkisebbedik. Ha l = 4-5 m. a zsilipszélesség, и — 0*75 méter a kontrakezió tényező, h — (>20 m. a zsilipnyilás nagysága Q — nlh\ 2

y H képlet szerint () = 0 (575 j/ 2 g H, hol a II a nyomás-nagyság a nyilás középpontjára. Ily módon az elevenerö 2'8 m.-töl 3-60 m.-ig 7102 kgm-töl 8770 kgm.-ig nő, aztán fogyni kezd. 2-80 és 4'20 m. vízállás közt. mindazonáltal keveset változik az elevenerö, aztán rohamosan fogy. Az alsóvíz emelkedésével a lapátokat nagyobb magasságban lepi el a víz, miből nagyobbodó ellenállás keletkezik, mely az elevenerö egy részét fölemészti. A kerék perczenkénti fordulásszáma a víz növekedésével csökken és rendesen megszüntetik munkáját, ha perczenkint 1 fordulásnál kevesebbet ad, mi 4 in. vízállásnál következik be. A kerekek járását nemcsak a nagyvizek, hanem ünnepek és javítás alkalmával is megszüntetik ügy, hogy évenkint átlag 49 napra lehet tenni a szünetelést. A rezervoárok, melyek a szivattyúzott vizet befogadják, összes űrtartalma 389, 50£ m

8-re van előirányozva s e nagyság elegendő arra, hogy megtelve 3 hónapig egymagukra lássák el Versaillest vizzel. Ilyformán a vízikerekek munkájában beálló szünet alatt a tározott víz fedezi a szükségletet. Ezért a régi, kis rezervoárok, melyek gyorsan megteltek, nem feleltek meg kellőképen, mert néha a kerekek járását részben e körülmény miatt kellett megszüntetni. A Marly melletti kerekeken kivül a Rambouillet és Falaiseau közötti platón elterülő tavak is szolgáltatnak vizet. A felsőbb tavakból a víz csatornákon a Trappestóba gyül, honnan aztán részint földalatti, részint földfeletti csatornán érkezik Versaillesba. Az alantabb fekvő Saclay-tóból csak Versailles alsó részeit lehet vízzel ellátni. A Trappes-tó fölösleges vizét csatornán keresztül a Saclay-tónak szolgáltatja. Az összes tavak kiterjedése 7.971,727 m

3. A tavak beiszapolódása igen csekély, amint azt a fölvételek igazolták. A tavak vizgyüjtö területének kiterjedése