Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

207 4. Jelentés Hosliii-nak Alsó-Bretagne mészfekvőhelyeit tárgyaló értekezéséről. (Extrait du rapport de la commission chargée, pas M. le ministre de l'agriculture, du commerce et des travaux publics, d'examiner le mémoire de M. Hoslin, ingénieur des ponts et chaussées, sur les gisements calcaires de la basse Bretagne.) Elie Beaumont, Lorieux, Michelot és Hervé Mangon tagokból álló bizottság a földmívelésügyi miniszter megbízásából megvizsgálván Hoslin értekezését, jelentést tesznek róla. (Hervé Mangon a jelentéstevö.) A mészszel való trágyázás igen nagyfontosságú Alsó-Bretagne-ben, s ez eljárással igen sovány rozsfóldeket búzaföldekké lehet változtatni. Azonban Bretagneban a mész igen korlátolt kiterjedésű és építkező anyagul is csak drágán szerezhető be. Ezért hasznos munka volt a mészfekvöhelyek kikutatása. A legnagyobb mészfekvöhely a tengerpart, hol a korallok, kagylók maradványaiból hatalmas mésztartalmú iszap verődik össze. A második mészfekvöhely a terczier-kori, mely kagylóiszap, márga és kemény, építkezésre való mészköalakban jő elö. Harmadik fekvőhely a szilurkorszakbeli márvány, mely elég gyakran jő elö és tömött, sokszor szemcsés mészkövet ad. A tengerparti rakodmányt kotrással termelik és hajókon szállítják. A tengerparti birtokosok igen kedvező eredménynyel használják földjeik javítására. A terczier- és szilur-meszet bányászszák. Az összes évi mésztermelés 718.580 m

3. Alsó-Bretagne földje igen szegény. Mívelése váltógazdaság szerint történik; 1-sö éyben tatárkát, 2-ik évben rozsot, 3-ik évben zabot termesztenek s aztán 3—9 évig ugarnak hagyják. Csak kedvező viszonyok mellett ismétlik kétszer egymásután a föntebbi forduló-rendszert. Azonban a mészszel való trágyázás egészen megváltoztatta a viszonyokat; répát, búzát, lóhert és abrakbabot tudnak termelni oly földön, hol azelőtt alig termelhettek valamit. A meszet úgy alkalmazzák, hogy hektáronkint átlag 20 m

8 mésziszapot egyenletesen elterítenek s könnyű forgatással elegyítenek a földdel. 6—7 év után félannyi meszet adnak a földnek. Különben a mész mennyisége a talaj természetétől, a trágyázás erősségétől, a mívelés mélységétől is függ. Az istállótrágya nélkül alkal mázott mész igen sokszor kimeríti a föld termelő erejét. Hoslin hektáronkint és évenkint 1 m

3 meszet javasol. Legjobb a meszet komposzttrágyával alkalmazni. Bretagne nüveletíen földje 2 részre osztható : az 1-sö rész kedvező helyi fekvésű és jó minőségű, 2-ik szegény, meredek és csak erdötalaj. A telkesítés ára hektáronkint 600 frankra is fölmehet; különben az ár aszerint változik, amint közelebb, vagy távolabb fekszik a telkesítendö terület, a már mívelt területekhez. Hoslin nagy fontosságot tulajdonít a beerdösítésnek, mely a vízmosások létesülését és terjedését meggátolja. Egy h.-nak fenyüvel való bevetése 30 frkba kerül. Ajánlja az öntözést és talajcsövezést, melyekre Bretagneban kitűnő talaj kínálkozik. Hoslin kiterjeszkedik még a mész égetésére, szállítására és a mésztrágyázás terjesztése czéljából jutalomdíjak kitűzését javasolja. 5. A <linar<l-i kikötő szerkezete. (Notice sur la construction de la cale de Dinard. ) írta : Bellinger. Bészletes leírása egy kikötöpartfal készítésének. E partfal oly alakú, hogy a hajók bárminő magas víznél kiköthetnek, az árapály bármely fázisakor, amennyiben teteje a fal hossza irányában lejtős.