Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
205 rezervoárokban visszatartott víznek apály idején egyszerre való kieresztése a folyóba segítene ugyan a bajon, de az ily módszer költséges volna. A hajók be- és kimenetele a rekeszzátonyon mindig a legnagyobb ügyelettel történik. 24. Hajóhidak. (Ponts flottants.) a) Az Adour hídja Bayotme-ban. Irta : Vîonnois. b) A Rajna hídja. írta : Connies. 25. Talaj csövezés alkalmazása Hagenau város közkútjaiuak vízzel való ellátására. (Note sur l'application du drainage à l'alimentation des fontaines publiques de la ville Hagenau.) írta: Pugnières. Hagenau városban 6 közkút volt, melyeknek vize a Strassburg—Weissenburg közötti vasút építésekor, mély bevágás folytán elapadt.. A vasútvonal ugyanis átvágta a vízhozó réteget, a talajvíz egy részét elvezette, minek következtében a talajvíz nivója leszállott s a kútak vízhozománya megszűnt. A vasútvonal fölött ezért talajcsövezés útján szedték össze a vizet és vezették egy rezervoárba, melyből aztán a kútak táplálkozhattak. A talajcsövezést utóbb ki kellett terjeszteni, hogy több vizet nyerhessenek. 2(>. Az árvédelmi törvényekről. (Mémoire sur le régime administratif des endiguements.) írta : BougareJ. , Bougarel méltatja a régi és új rendeleteket és törvényczikkeket a töltések létesítése és fenntartása tekintetében. 27. A Gascogne-i Landok kiszárítása és értékesítése. (Des travaux d'ensemble à faire immédiatement et des mesures à prendre pour l'assainissement et la mise en valeur des Landes de Gascogne.) írta : Chambrelent. Mint az 1856-ik évi «Annales» leírja, a Landok értékesítésénél három körülményt kell tekintetbe venni: 1. a 6 hónapi téli és tavaszi nedvességet és a 6 hónapi nyár-öszi szárazságot, 2. hogy lecsapolván a síkságot, a tavasz buja tenyészetet fejt ki rajta és hogy a tölgy és fenyő kitűnően díszlik itt, 3. hogy a síkság sajátságos berendezésénél fogva igen olcsón termővé tehető. Hogy az általános lecsapolás lassan terjed, onnan van, hogy hiányoznak a főgyűjtők, melyekbe az egyes birtokosok vizüket bevezethetnék, hogy hiányoznak a közlekedő útak s végül, hogy a síkság legnagyobb része a községeké, melyek legelőül tartják fenn. Chambrelent úgy hiszi, hogy az első két akadály az utak elkészítésével megszűnik. Az utak mellett széles árkokat javasol, melyek a mocsárvíz reczipienséül szolgálhatnak. Az árkokból kikerülő homok, az út feltöltésére szolgálhat. Az ily homokút sohasem sáros, bár terhes szekerek számára nem való. A harmadik bajon a községi földek eladásával reméli a segítséget és erre, valamint az utak készítésére törvényhozó intézkedést akar.
