Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
198egyszerű és természetes volt, hogy e készülékkel Pitot az összes vízmozgástani kérdések megoldhatását vélte. Azonban készüléke nem igen talált elterjedésre s inkább úszókkal, Woltmann-féle szárnynyal mérték a sebességet, mely készüléhek pedig az idő megmérését is követelték. Mert a Pitot-féle csőnek az a hátránya volt, hogy a két csőben levő nivókülönbséget a víz színétől kellett mérni, mely folyton változott az apró örvénylések miatt. Pitot ugyanis azt hitte, hogy a függőleges csőben a víz pontosan a külső vízszin magasságáig emelkedik ; de ez nem így van. A folyóvíz némi szívó hatást gyakorol a függőleges csőben levő vízoszlopra és így a nivó ott sülyedni fog. Másrészről a csövekben folytonos oszczilláló mozgás állott, elő főként, ha a vízszintes könyök tölcséralakban készült. Darcy hosszas kísérletezés után azt tapasztalta, hogy ha vízszintes könyökben végződő függőleges csövet folyóvízbe márt úgy, hogy a könyökcsö nyílása először a vízszálak irányában szembe, másodszor az ellentett oldalra és harmadszor oldalagosan (vagyis, hogy a könyök derékszögüleg álljon a folyás iráV* nyában) essék, akkor a vízsebességnek megfelelő teoretikus magasság arányos azzal a h', h", h'" értékekkel, melyek közül h' jelenti a vízszinének magasságát a csőben a folyó felszínétől számítva, ha a nyílás szemben van a folyási iránynak, h" és h'" pedig víz színének a csőben való besülyedését, ha a könyök nyílása hátul, vagy oldalt esik. így tehát: Ez alapgondolatból kiindulva két csövet alkalmazott úgy, hogy azok mindenike vízszintes könyökkel volt ellátva. De míg az egyiknek a nyílása a vízfolyás felé fordult, a másik mellett a vízszálak oldalagosan haladtak el. Hogy a vízoszlopok oszczillálása kicsiny legyen, a könyökcsövek nyílását Г5 mm. átmérőjűre vette ; azonkívül mindkét csö alul csappal elzárható úgy, hogy a vízoszlopok egy bizonyos sebességnél elhelyezkedvén, a csap elfordításával megszüntethető a közlekedés a csö és vízfolyás közt; a csö ekkor kiemelhető és a vízoszlopok közötti magasságkülönbség leolvasható. A sebességet a o = k J/2gh formula adja, hol h a két vízoszlop közötti különbség. Azonkívül a két csövet felső részükön összekapcsolta és a kapcsoláshoz szívócsövet alkalmazott, melynek segélyével a két vízoszlop felszívható oly magasságba, hogy a leolvasás kényelmessé legyen. Egy fönnt alkalmazott csappal a szívócsövet a külső levegőtől el is lehet zárni. Mélységben való mérésnél a felső csapot elzárva és az alsót kinyitva ledugjuk a vízbe a készüléket s mikor a vízoszlopok elhelyezkedtek, az alsó csapot elzárva a készüléket fölhúzzuk és a h magasságot leolvassuk. Hogy a készülék beálljon a vízszálak irányába, kormánylapáttal van ellátva. 11. A Loire vizemésztése az 1856. évi júniusi árviz alkalmával. (Note sur le débit de la Loire pendant la crue de juin 1856.) írta : Jollois. Jollois az 1856. évi júniusi árvíz alkalmával a Loire magasságát és esését megmérvén, ez adatokból és a szelvény területéből kiszámítja a Loire maximális V 2 V 3 m' h'; "г-—m"h"és— = m" h'" miből következik, 2g 2g hogy » = (л у 2g (h' + h") és V = u.' yf 2g (h' + h'")
