Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

7. A szajna völgyi liidrométriai szolgálat. (Service hydrométrique du bassin de la Seine.) Irta : Belgrand. a) Észleletek 1854 május 1-től 1855 április 30-ig. A közmunka-minisztérium 1854-ben életbe léptette a szajnavölgyi hidrométriai szolgálatot. E szolgálat czélja elörejelezni a Szajna árvizeinek magasságát és idejét. A szolgálat alkalmas helyeken csapadék-észlelő és vízállás-észlelő állomásokat rendezett be. Azután kidolgozták a Szajna medenczéjének hidrológiai és geologiai térképét, mely az egyes talajnemeket es vizet átbocsátó tulajdonságukat mutatja. Az át nem bocsátó talajból eredő folyók torrensek ; árvizeik gyorsak, iszaposak, hirtelenek ; az átbocsátó talajból eredők árvizei lassúak, tisztábbak. A kötött talajok vízerekkel behálózvák, az átbocsátók kevés vízfolyást mutatnak. A torrensek színié végnélkül sok érből táplálkoznak és eredetük biztosan meg nem állapítható ; a lassú vízjárású folyók magános, vagy kevés számú nagy forrásokból táplálkoznak; ez utóbbiaknál megtaláljuk a vízfőt, míg az előbbieknél nem. A szolgálat 1854 május 1-töl kezdve grafikailag ábrázolta az egyes folyók vízállásainak változását. A torrens-folyók grafikonja élénken változó, a lassűaké csöndesen változó. E grafikonok nemcsak a vízállás változásait, hanem a víz állapotát, zavaros vagy tiszta voltát is kitüntetik. Tiszta akkor a víz, ha 05 — O'ü m. mélységben 1 dm

2 felszínnagyságú tárgy még jól kivehető; félig zavaros, lia a tárgy alig vehető ki, és zavaros, ha egyáltalán nem vehető ki. A gránitlalajok vize az eredetnél zavaros, de csakhamar tisztává lesz, mert a hordalék durva, hamar leülepedő ; az agyagtalajokból eredő folyók hordaléka finom s a folyók sokáig megtartják zavarosságukat. Az átbocsátó talajú folyók igen kevéssé és igen rövid ideig zavarosak. Pl. az Ource 1854 november 30-tól 1855 ápril 30-ig teljesen tiszta maradt még legnagyobb árvízkor is. Általában a torrens-folyók annál zavarosabbak, minél közelebb észleljük őket eredetükhöz; a lassú folyók pedig annál zavarosabbak, minél messzebb észleljük eredetüktől. A Szajna felső részén igen lassú folyású ; az Yonne pedig torrens-jellegü. A lassújárású folyók völgye nedves, mocsaras, gyakran turfás. A Szajna felső folyása mocsaras, turfás; mihelyt azonban a zavaros Yonne-t magába veszi,völgyének képe egészen más lesz ; a beömléstöl kezdve lefelé a völgy gazdag alluviumja igen termékeny. A torrens-folyók árvize körülbelül négy nappal előbb érkezik Párishoz, mint a lassú folyóké, bár mindkét nemű árhullám ugyanazon meteorologiai tünemény kövelkezménye. Ha pl. a Cousin völgyében a Morván lejtőin ugyanakkor esik, mint az Essone völgyében, az előbbinek árhulláma előbb érkezik Párishoz, mint az utóbbié, bár ez sokkal közelebb van Párishoz. A lassú vízjárású folyók egymásután következő árhullámai lejebb haladtukban utolérik egymást és egy árhullámmá egyesülnek. De nemcsak egy ugyanazon folyt'» árhullámai, hanem különböző lassú folyók árhullámai is igen gyakran találkoznak épen az árhullámok nyultsága miatt. A nagy árvizek Párisnál nem egyetlen meteorologiai tünemény eredményei, hanem több egymásután következőé, midőn a torrens-folyók második vagy harmadik árhulláma találkozhatik a lassú folyók valamelyik árhullámával. Ha több egymásután következő árhullám jelentkezik Párisnál, úgy magasságukat külön-külön lehet jelezni s nem lehet mindjárt az elején megmondani, hogy az időszak alatt mekkora lesz a legnagyobb árhullám magassága.