Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

181 alakját majd prizmatikusnak, majd változónak teszi föl. Majd meghatározza a zsilipnyilás magasságát, mely szükséges arra, hogy adott idö alatt adott vízmennyiség a rezervoárból kifolyjon. Meghatározza a víznivó sülyedésének nagyságát adott idö és zsilipnyilás melleit, továbbá a kifolyó víz mennyiségét. Azután a lehozott képleteket a Gondrexange-tóra alkalmazza és példákon mutatja be helyességüket. Később a bukógáton átfolyó vízmennyiség meghatározásával foglalkozik abban az esetben, ha a rezervoár nem nyer pótlást. Majd tárgyalja azokat az eseteket, ha több nyíláson vagy egy nyíláson és egy bukógáton folyik egyszerre ki a rezervoárból a víz és pedig ha a rezervoár nem nyer táplálást és ha van hozzáfolyása is. Mind e képletek a vízmozgás általánosan ismert formuláiból könnyen lehozhatok s ezért csakis különleges értékűek. 12. Vasbádog- alkalmazása vízimunkálatok alapozásánál. (Emploi de la tôle dans les fondations des travaux hydraulique.) írta: Pluyette. A nogent-sur-marne-i vasúti híd pillérjeit oly módon alapozták, hogy a munkagödörbe vaslemezből készült szekrényt állítottak, melybe betontestet sülyesztettek bizonyos vastagságig s aztán szárazban falazhattak fölebb. Előbb kotrók segélyével az alapgödröt ásták ki, mialatt két hajó segélyével pontont készítettek a gödör fölé. A ponton ácsozatoí tartott, melyre a vaslemezekből készült szekrény fölfüggeszthető volt. A szekrény a hídoszlopnak megfelelöleg ovális alakú volt és egymás fölé helyezett gyűrűkből szögvasak segélyével szögecselték össze. Aztán lassan leeresztették a kellő mélységig kikotort gödörbe a szekrényt. Az iszap eltávolítása után a betont beöntötték s aztán a vizet kiszivattyúzták. Tekintettel azonban a nagy víznyomásra és a vaslemez vékonyságára (4'5 mm.), belül kiduczolták a szekrényt és a falazást így hajtották végre. 13. Szemle. (Chronique.) a) A southamptoni doekok gözdarúja. E darú 50 t. súlyt is képes emelni ; emberi és gőzerőre van berendezve. Seaward szerkesztette. b) Önműködő gátak. Beaudemoulin fölemlíti, hogy mozgó gátak már Chanoine előtt is léteztek. 1-4. Vízfeltörés az antverpeni hajójavító alapozásakor. (Note sur une irruption d'eau pendant la fondation de la forme d'Anvers.) írta : Minard. Minard leírja, hogy az antverpeni hajójavító alapozásánál az alapgödörben, mely linóm homokba volt ágyazva, oly hatalmas forrás tört elö, hogy I óra alatt 5000 m

3 vizet és 1500 m

3 földet vitt be a gödörbe. A forrás magától elzáródott. 1Г». A távoli sorokban és nagy mélységben elhelyezett talajcsövekről. (Note sur le drainage à grand écartement et à drains profonds.) Irta: Bellegarde. A talajcsövezés ára a Gironde-ban 100 és 400 frank közt változik hektáronkint, a mint a talajcsösomkat 20—7 m. közökben helyezik el.