Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

179 leié esö szakasznak szintén három tápláló csatornája lenne és így már Comoy elölt alkalmazva találjuk azl az elvet, hogy a hajózó csatornát szakaszonkint kell táplálni cs nem csak felső bögéjében. Mindazonáltal Brisson igyekezett, hogy a tápláló csatornákat <nem messze az osztóbögéhez torkoltassa ki. A Meurthe—Rajna-csatorna-szakasz összes 10:5 ezer köbméter napi vísszükségletét Brisson tervezele szerint a Sarre és Riévre folyók szolgáltatnák, azonban az osztóbögének még egy nagy kiterjedésű vízrezervoárja lenne, amennyiben az osztóböge a Gondrexange tavon vezet kérésziül. К tó nivója 1 m.-rel magasabb az osztóböge vízszínénél és így a tó 4,000.' <00 m

8 vizet szolgáltat a csatornának. Azonban a csatorna táplálásának kérdését igyekeztek a kivitelnél úgy megoldani, hogy lehetőleg kevés vizet vegyenek el a Sarre mentén levő ipari vállalatoktól, sőt egy miniszteri rendelet a Sarre vizének a hajózás czéljára való fölhasználását csak oly módon engedte meg, hogy az ipari vállalatok kárt ne szenvedjenek. Graelf ezért tannhnányokat tett a Gondrexange tó vizének jobb kihasználása czéljából s arra az eredményre jutott, hogy ha a tó vizszínét 0"5 m.-rel emelik, elegendő víz tározódnék az osztóböge számára. Ennek a tervnek megfelelöleg a tavon átvezető csatorna két oldali töltéseit fölemelték, a tó új vízszínének megfelelöleg elárasztott területeket megvásárolták és így a csatorna táplálása czéljából elegendő víz állott rendelkezésre. A Sarre folyóból pedig csak a közepesnél magasabb vízálláskor vettek ki vizet, melyet a Meurt he félé esö csatornaszakaszon fekvő Réchicourt tóban tároztak s így a gyárak üzemét nem korlátolták. Graeff az osztóbögével kapcsolatos csatornaszakasz összes, maximális vízszükségletét a legkifejlettebb hajózó üzem mellett 80.00(3 m

3-re teszi naponkint és a napi átlagos vízveszteséget folyóméterenkint a szivárgások megszüntetése mellett nem teszi többre 0-54 m

3-nél, nem számítva ez utóbbi mennyiségbe a hajózás czéljaira szükséges zsilipelések vízfogyasztását. Graett' pontos víztömegméréseket tett a Sarre-on s azt találta, hogy évenkint I5.200.0li0 m

3-t lehet elvezetni belőle az iparvállalatok sérelme nélkül; a Gondrexange tó maximumban 14,000.000 m

8-t szolgáltat és így összesen 29,200.000 m

8 víz, áll rendelkezésre, vagyis naponkint a maximális 80.000 m

3. Azonban az osztóbögét még három patak is táplálja, melyek szintén jelentékeny vizet szolgáltatnak és így a 80.000 m

3 víz, melyet a lehető legnagyobb hajóközlekedésre számított ( iraeff, bőségesen elegendő a csatorna szükségleteire. A Sarre vizének a Réchicourt-töba való vezetése az osztóböge segélyével történik. Ezért a böge vízszinében mint a mérések mutatták — maximális vízvezetés alkalmával 15 cm. esés mutatkozott. Czélszerü ezért a bögékben mindig nagyobb vízszín előidézésére törekedni, mint terveztük, mert a böge végén lévő vízveszteségek, valamint a táplálásra szükséges áramlás a vízszín leszállását eredményezik, így, ha az osztócsatornában pl. Г6 m. vízszínt terveztünk, akkor úgy kell a táplálást berendezni, hogy ott 24) m. vízszín is tartható legyen. Ha előre nem terveztük így a csatornát, megtörténhetik, hogy fenekét — a zsilipekkel együtt — mélyíteni kell később, mi tetemes kiadást okoz. Graeff meggyőződött, hogy az áramlás az osztóbögében nem zavarja a hajózást. Graeff formulákat vezet le valamely medencze köbtartalmának, vízfelszínének és vizes kerületének meghatározására a különböző vízállásoknak megfelelöleg. E formulák szerint ki lehet számítani és táblázatba összeállítani az egyes vízállásokhoz tartozó vízmennyiség, vízfelszín és vizes kerület nagyságát. A Gondrexange