Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

177 Anglia nedves, esős éghajlata alatt a füneinüek igen kitűnően díszlenek s ezért az állattenyésztés nagy lendületet vett. A réteket körülsövényezik s az állatokat .-zabadon legeltetik ily helyeken. Az állatok megkímélve a munkától, e kövér legelökön igen jól fejlődnek és húsuk kitűnő minőségű. A gabonatermelés már sokkal nehezebben megy Angliában. Az éghajlat nedves, a talaj agyagos lévén, a szemterhelésre csakis a szárazabb vidékeken gondolhattak. Némelyek azt indítványozták, hogy a gabonatermesztéssel egészen hagyjanak föl, a gabonát külföldről hozzák be és minden erejüket az ipar és kereskedelem fejlesztésére fordítsák. A földmívelés erne neh< zségei miatt az állattenyésztés jobban is fejlődött az országban s Angliában sok húst és kevés kenyeret fogyasztanak. Azonban csakhamar a föld mesterséges megjavításával a földmívelést oly magas fokra emelték, minővel egyetlen államban sem találkozunk. Főként a talajcsövezés volt ama hatalmas eszköz, melylyel a nedves klima káros befolyását mérsékelni tudták. A talajcsövezés igen nagy mértékben elterjedt Angliában. És pedig nemcsak az át nem bocsátó agyagos területeket, hanem az átbocsátókat is alácsövezik, hol pedig arra szükség nincsen. Angliában az alácsövezett rét háromszor annyit terem, mint a nem alácsövezett. A szántóföld pedig alig hoz magot alácsövezés nélkül. Az átbocsátó talajokat ritkább sorokban, a kötött talajokat sűrűbben csövezik alá. A sorok egymástól való távolsága 3-66 m.-töl 12'20 in.-ig változik; a talajcsövek mélysége pedig 0915 m.-töl 1-525 m.-ig. Az árkokat öszszel és télen, a kevéssé nedves időszakban ássák ki. Lincoln grófságban az első év termése kifizeti a talajcsövezés árát. A magasabb helyek drénezése igen jó sikerű, de az alacsonyabb, árvízjárta területeken az alácsövezés több kárt, mint hasznot hoz, mert a talajcsövek és így a föld is meg-megtelnek a föláradt folyó vizével. Második nevezetes talajjavítás Angliában a higtrágyalével való öntözés. A gazdaság összes trágyaleve falazott medenczébe folyik, melyből vascsöveken vezetik el a mezökre a trágyalevet. Rendesen gőzgép segélyével nyomják a csövekbe a folyadékot. A mezőn hidránsok vannak, melyekre áthatlan vászoncsöveket lehet illeszteni. A csapok megnyitásával a szennylé kiöntözhetö. Egy ember és egy gyerek két óra alatt 1 hektárt megöntöz ; a kiöntött lé mennyisége h.-kint 225 liter. A váltógazdaság igen előnyösen elterjedt Angliában. Főként a norfolki négyes forgó szerint müvelik a földet; 1-sö évben répát, 2-ikban árpát termesztenek, 3-ikban mesterséges rétté alakítják a földet, 4-ikben búzát, vagy rozsot termesztenek. A répával együtt erősen megtrágyázzák a földet. E czélra istállótrágyát, guanót, mészszuperfoszfátot, növényhamut stb. használnak. Az árpa kikelésekor elvetik a lóhert s midőn az árpa megérik, a lóher már nagyra nőtt. A lóhert birkákkal legeltetik, és csak egy részét kaszálják. A birkák megtrágyázzák a földet a gabona alá. A négyes forgón kivül 5—7-es forgókat is alkalmaznak a föld minősége szerint. Az angol gazdaságban a gépek és állatok igen nagy szerepet játszanak. A gépek pótolják a kézimunka nagy részét. Az állatok pedig lassú és okos neveléssel, folytonos faj-kiválasztással mindinkább az ember czéljait szolgálják. Külön elbánásban részesülnek a hízó, tejelő és munkára használt állatok. Lincoln grófságban igen jelentékeny az a terület, melyet a Humber folyótól foglaltak el a földmívelés számára. A Humber torkolatának szélessége 960O és 3200 m. közt van. A folyó partját szaggatja az apály és dagály behatása alatt; szigeteket alkot és elvisz, zátonyokat létesít, majd medrét mélyíti. Az angolok a Humber nagy, parti zátonyait eltöltésezték és ezzel mintegy 4000 hektár területet nyertek meg a kulturának. Vízügyi Közlemények XIX. t2