Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
124 MÁSODIK FÉLÉV. ;ï. Öntözések Avignon kerületben. (Notice sur les irrigations dans l'arrondissement d'Avignon.) írta : Conte. Vaucluse département Avignon kerületében igen számos öntözést találunk. Az öntöző víz kétféle eredetű : zavaros és tiszta. A zavaros, iszapos vizet a Durance szolgáltatja. A Durance vizét már a 13-ik században kezdték öntözésre használni; újabban számos csatornán veszik ki iszapdús vizét. A tiszta öntöző vizet Vaucluse bö forrásai adták; e források kisvízkor 13 m 8-t szállítanak. Számos gyárat hajt a víz és igen sok helyen használják öntözésre. A meglévő csatornákon kivül újakat is vettek tervezésbe. A zavaros öntözővíz ára hektáronkint 11—23'44 frank, a tiszta öntözővízé 3'50—ll-65 frank közt változik. A természetes réteket úgy készítik, hogy a talajt felszántják, felosztják 20 cm. magas barázdákkal 15—20 m. széles darabokra, bevetik fűmaggal s aztán rendszeresen elárasztják a táblákat vízzel. Körülbelül 15 év alatt fejlődik ki teljesen a rét. A zavaros vízzel öntözött rét bruttóbevétele 983-67 frank, a tiszta vízzel öntözötté 673'67 frank. A rétet háromszor kaszálják. A mesterséges rétek közül a luczernások legfontosabbak. Ezeket is az előbbihez hasonló módon az esés nagysága szerint kisebb-nagyobb táblákra osztják; az osztó barázdák merőlegesek az öntözöárok irányára. A luczernásókat 3 évig öntözik Előbb a földet hektáronkint 100 m 3 trágyával javítják, aztán bevetik gabonával, de a melylyel együtt a luczernát is elvetik úgy, hogy a termény lekaszálásával, a luczerna még ott marad. Évenkint öt kaszálással 14-5 tonna luczernát nyernek. Vannak 7 és 10 — 12 naponkint és végül évenként 5—6-szor öntözött luczernások: első esetben 6 cm., második esetben 8 cm., harmadik esetben 10 cm a vízzel borítás nagysága; első esetben P003 1., második esetben 0"9 1., harmadik esetben 0-5 1. öntözővíz szükséges hektáronkint és másodperczenkint. A főzelékféléket ágyásokban termelik; a földet mélyen íolássák, megszántják és ágyásokba osztják ; az ágyások szélessége 1*75 m., szélüket 0'25 m.—0-3 m. széles és mély öntözöárkok veszik körül. A vizet a föárokból egyszerűen az ágyások szélein levő árkokba bocsátják és beivódni hagyják. Ily kerti öntözésre 25 1. víz szükséges hektáronkint és másodperczenkint. E kerti földek tiszta jövedelme hektáronkint 1900 frank. A festő buzér földeket az előbbihez hasonló módon mívelik. A buzér kevés vizet, hektáronkint 0'416 litert igényel. A bogáncsot posztófésülésre termesztik; épúgy, mint a bűzért, csak egyszer öntözik és csak O'l 1. vizet használnak reá hektáronkint. A különböző terményeket egybevetve, átlag hektáronkint 0-851. öntöző víz szükséges. Az öntözött földek hektárjának értéke 4000—15.000 frank közt váltakozik. Sikerrel próbálták meg a kavicstalajok kolmatálását is a Durance zavaros vizével. A földeket töltésekkel körül vett táblákra osztották, melyekbe legalább 0-5 m. vastag vízréteget bocsátottak. Ily módon 50—70 cm. vastag iszapréteget lehetett a kavicsföldek fölé vinni. Az öntözések továbbterjedésének nagy gátja a birtokok szétdaraboltsága. Az apró birtokosok, kik maguk mívelik a földet, szívesen társulnak, de a nagy birtokosok nem igen óhajtják az öntözést, mely a kézi munkát megdrágítja.
