Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

120 összehúzódásában látja. A javító munkálatokat nyáron, a legnagyobb meleg idején végezték, mikor az anyagok legjobban kiterjedtek. A tél hidege aztán összehúzza a köveket és így repedések támadnak. A kátránynyal való kikenés nem biztos sikerű, mert télen a kátrány nem mutat kellő rugalmasságot, hogy a boltozat összehúzódását repedés nélkül fölvehesse. 8. Hídpillérek alapozása fenéknélküli faszekrényekkel. (Notice sur divers procédés employés pour fonder des piles des ponts au moyen de caissons en charpente sans fond.) írta : Croizette-Desnoyers. A tours-bordeauxi vasút hídjainak alapozásánál kétféle szekrényt használtak. Az egyiket Cher és Vienne folyóknál sziklatalaj, másikat a Creuse folyónál agyagtalaj esetében alkalmazták. Sziklatalaj esetén a szikla fölötti kavicshomok-réteget, mely némelykor meglehetős vastag volt, kotrással távolították el. A fenéknélküli szekrény alakja négyszögletű volt, oldalfalai 1 :5-höz hajlottak. A szekrény föváza oszlopokból és három egymásfölötti sorban elhelyezett kettős keresztkötő gerendákból állt; a kötőgerendák nemcsak az oszlopok összetartására, hanem a leverendő 05 cm. vastag oldaldeszkázat vezetékéül is szolgáltak. Az ácsudvaron összeállított szekrényt szétbontva, darabokban szállították a munkagödör helyére, hol aztán ismét összeállítva vízbe sülyesztették ; az egyes oldaldeszkákat a keresztkötök közé benyomván leverték és a szekrényt köhányással vették körül. A deszkázat nem volt szoros, hanem a deszkák közt 5 cm. hézagot hagytak. E hézagok részint a beton-tej eltávozására, részint a betonnak a szekrény falához való jobb kapcsolkozására szolgáltak. A betonozást sülyesztö szekrényekkel végezték; a beton-tej eltávolítására kellőleg ügyeltek. A beton-alap elkészültével a falazáshoz minden nehézség nélkül hozzákezdhettek. Második esetben, midőn a talaj agyag volt, az anyaggödör kikotrása nem volt egyszerű. Ekkor oly fenéknélküli szekrényt készítettek, melynek oldalfala sürü, vízáthatlan, vízszintes sorú deszkázatból készült. E szekrényt a kiegyengetett fenékre helyezték s aztán a vizet szivattyúzni kezdték, a feneket pedig kotorták és a szekrényt óvatosan sülyesztették mindaddig, míg az agyagrétegben a kellő mélységet elérte. A mélyvízbe eső pillérek alapozásánál a szekrényt nem sülyesztették és az csak egyszerű zárógátul szolgált a víz ellen. Ugyanis az agyag fölötti kavicsréteg eltávolítása után a szekrényt az agyagra helyezték, lábát kivülröl agyaghányással vették körül, a vizet a szekrényből kiszivattyúzták és az építő gödröt az agyagban kiásták. A szekrény nagy és nehéz építmény lévén, felfüggesztése és lesülyesztése nem volt könnyű. A szekrény lábát a lesülyesztés után agyaggal telt zsákkal vették körül s az agyaghányást csak ezután alkalmazták. Az anyaggödör kiásása után a gödröt burkolatfallal látták el s csak e falon belül levő részt töltötték ki betonnal. 9. A Rhône-Rajna-csatorua egyik zsilipkapúja. (Mémoire sur un nouveau système de portes d'écluses exécuté au canal du Rhône au Rhin.) írta : Detzem. Vasbádogból készült zsilipkapú leírása.