Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

60 Pianigiani olasz tudós, a siennai egyetem tanára, az Ombrone-csátornán tett kísérletet. Kiválasztotta a csatorna egy egyenes helyét, kitűzött két szelvényt, 175-13 méter távolságban; meghatározta e szelvények területeit, aztán úszókkal a víz sebességét. Meghatározta a mperczenkint folyó víz mennyiségét és a sebességet. Aztán kiszámította a képlet szerint is a sebességet; egyik alkalommal 23 mm., másik alkalommal 90 mm. különbség mutatkozott a számított és észlelt sebesség között. 12. Néző cső és fogó a meluni híd alapozó munkálatainál. (Description de la lunette et de la tenaille employées à l'exécution des travaux du port de Melun.) írta : Vouret. A néző cső kónikus, lent 30, fent 1 cm. átmérővel és 2 m. hosszúsággal. A felső részén üveget alkalmaztak. E nézöcsövel 1*5 m. mélységű vízben jól lehet a tárgyakat észrevenni. A köfogó, melylyel a mederfenékröl a köveket fel lehet emelni, rúdra van erősítve; a fogó egyik szára fix, másik zsineggel mozgatható és így a fogó a köreszorítható. 13. Hidraulikai formulák. (Formules pour résoudre divers problèmes d'hydraulique.) írta : Saint-Guilhem. Saint-Guilhem felállít képleteket a permanens mozgásra^ a vízmennyiség meghatározására, a duzzasztás vonalának meghatározására, a gát okozta duzzadás, nagyságának meghatározására és a meder összeszorításával okozott duzzadás meghatározására. 14. A vízi építmények alapozása. Considérations générales sur les moyens à employer pour la fondation des constructions hydrauliques.) írta: Lamandé. Az alapozások módjainak rövid leírása. A cherbourg-i móló, az austerlitz-i és Jéna-hidak alapozása Párisban, továbbá a rouen-i híd alapozása rajzokon bemutatva. 15. A Cap la Hague világító tornya. (Notice sur la construction du phare du cap la Hague.) írta : Morice De La Rue. 16. A változó medrű folyók természete és partjuk védelme. (Mémoire sur le régime des rivières à fond mobile et sur la défense de leurs rives.) írta: Legrom és Chaperon. A völgyek képződése. A tavak feltöltődése és a víz természetes leszürödése a szorulatokon. A folyók hordaléka. A hegyek közt a folyó sziklatömböket görget, alább nagy ködarabokat, majd kavicsot, durva homokot, iszapos homokot és lent, alsó folyásánál igen finom iszapot visz magával. Mégis a kavicspadok és zátonyok kialakulását nem mindig a forrásvidékről közvetetlen hozott rakománynak kell tekinteni.