Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•6 Végül törekedtem egyszerű, világos és magyaros nyelvezetre, mely minden czikornya és idegenszerűség nélkül fejezze ki a gondolatot. Ezek voltak a szempontok, melyekhez szigorúan ragaszkodtam. Ez értekezésekben 70 év műszaki története van letéve. Megismerhető belőle a franczia mérnöki tudomány történeti fejlődése jóformán csecsemő korától mind e mai napig. S mivel a műszaki munkálatok szoros összeköttetésben vannak a nemzetek gazdasági, társadalmi és politikai életével : a franczia nemzet történetének egy része zajlik le ez értekezésekben szemünk előtt. A 30-as években az első császárság nagy mérnökei részben még éltek s munkásságuk az Annales első köteteiben található föl. Prony, az École des Ponts et Chaussées igazgatója, néhány értekezésével vesz részt a munkatársak közt. Megtaláljuk Poncelet és Lesbros kisérleteit a nyílásokon kifolyó vízre vonatkozólag Navier jelentésében (1881). Számos czikkel szerepel Mari/. Defontaine, a Rajna vízi munkálatairól közöl terjedelmes tanulmányt (1833). A csatornákról Emmery szól több ízben. A folyóvíz permanens mozgásának törvényeit Vauthier tárgyalja először a gyakorlatban alkalmazható alakban. Coriolis, még ugyanazon évben javított formulát ad róla (1836). Vicát, a czementről és hidraulikus malterekröl terjedelmes tanulmányokat tesz közzé. D'Aubuisson, a víz mozgásával és duzzadásával foglalkozik (1837). Algir elfoglalása (1830) és otl a franczia uralomnak Con.'antine_ elfoglalásával való megszilárdulása (1837), szintén nyomot hag> Annales-ben; az 1838. évfolyamtól kezdve több értekezés foglalkozik az algiri kikötő- és talajjavító-munkálatokkal. Legrom és Chaperon 1838-ban a folyó hordalékáról alapvető értekezést közöl. Chanoine és Poirée a mozgó gátakról bocsátanak közzé nagy értékű tanulmányokat. Comoy a csatornákról és vontatásról értekezik. Dausse híres értekezését az esőről és az erdőknek az esőre való befolyásáról az 1842-iki évfolyam hozza. A belső zavarok a 40-es években csökkentik az Annales értekezéseinek számát és a kötetek vastagságát. 1846-ban bocsátja közre Belgrand első hidrológiai értekezését a felső Szajna medenczéjéröl s a következő évfolyamokban nagybecsű tanulmányait folytatja. 1847-ben Baumgarten a vízsebesség-mérésröl írt tanulmányát bocsátja közre. 1848-ban a Garonne-ról szóló munkája jelenik meg.