Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A városi szennyvizek tisztítása
80 A város az öntözött gazdaságok czéljaira összesen 747.9239 ha. területet szerzett meg összesen 1.463,631.80 márka költséggel, vagyis a birtok vételára hektáronként átlag 1956.93 márka. A vétel nagyon nehezen ment, mert egy összesen 278.4311 ha. nagyságú területet 20 birtokostól kellett megszerezni, és eltekintve a birtok tényleges értékétől, az épületekért 137,570 márkát, a hozzájuk tartozó erdők fájáért és függő termésekért 27,507.57 márkát, összesen pedig 784,163.84 márkát, vagyis hektáronként kerek számban 2,120 márkát fizettek. Nézzük most már, milyen befektetése volt a városnak ? Mindenesetre leghelyesebben számítunk, ha a víznek a területre való szállítását figyelmen kivül hagyjuk. Ily módon : a) a birtok megszerzési ára kerek számban ... ... ... ... 1,470.000-00 márka, b) a vétellel együtt járó munkálatok, szakértők díja, illetékek összege ... ... ... ... ... - 15.00000 c) feltéve, hogy az egész birtokon öntözés lesz, kerek összegben az idomítás díja hektáronként 560 márka ... ... 420.000ю0 d) a főöntöző csatorna költsége a birtokon kivül ... ... ... 35.200'00 é) 400 ha. területnek gőzekével való megszántása... ... ... 43.200'00 f) 162.5 ha. erdő kiirtása ... ... ... ... ... ... ... ... 52.000 00 g) a lecsapolok költsége fasinázással együtt ... ... ... ... 100.OOO'OO h) utak készítése ... ... ... ... ... ... ... ... ... 12.000-00 i) talajcsövezés (mint c.) alatt) a 530 márka ... ... ... ... 386.900'00 j) a Waltraper út szilárd anyaggal való burkolása ... ... 70.OOO'OO k) gazdasági épületek jókarba helyezése, újak építése ... ... 170.000Ю0 Ï) munkavezetés, felügyelet stb. ... .... ... ... ... ... 15.OOO'OO « Összesen ... 2,789.300'00 márka. Egyéb alap hiányában vegyük fel, hogy a fizetett haszonbér mindennemű költség levonásával hektáronként 100 márkát tesz ki, akkor az összes tiszta bevétel kerek számban 75.000 márka lesz, vagyis a befektetett tőke 2.68 °/o~ aAz hiszem azonban, miszerint a haszonbért a jövendőre való tekintettel meglehetős alacsonyra becsültem s azért a jövedelmezőség később aránytalanul kedvezőbb lesz. Emelkedik a jövedelem a vízbérlők révén és az iszap eladásából is. A környék lakói szívesen megveszik az iszap mázsáját 40—100 pfennigért. Megemlítem még, hogy a víznek a városi ülepesztő teleptől az öntözött területre való vezetése 988.000 márkába került. A befektetett összeg kiszámításánál a már fentebb említett emlékiratban legkedvezőtlenebbnek feltételezett esetet vettem fel s vele szemben a bekövetkező jövedelmezőséget meglehetős alacsonyra becsültem, mindazáltal a telep oly fokú jövedelmezőségét mutattam ki, mely teljesen megnyugtató s látva Dortmund és Liegnitz példáját, talán sikerült megmutatnom azt is, hogy a szennyvízzel öntözött gazdaságoknál egyedül a bérrendszer a kellőleg jövedelmező. Az eddig ismertetett összes szennyvíz-öntöző telepek úsztató rendszerű csatornázással kapcsolatosak. Tudomásomra jutván azonban, hogy Berlin egyik elővárosa Steglitz különválasztó rendszer szerint csatornázott s vizeit öntözés útján teszi ártalmatlanná, felhasználtam az alkalmat ennek tanulmányozására is.
