Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

73 A fenti adatokból láthatólag 1898/99. évben minden ha. öntözött területre 569 lakos szennyvize, vagyis 18.959 m

3 szennyvíz jutott, a mi évenként 1*8959 m. elárasztásmagasságnak, vagyis hektáronként és másodperczenként 0*609 liter folytonos vízsúgárnak felel meg. A vízmentesítés módja szintén hasonló a berlinihez. A területről lecsapolt vizeket az Elba elhagyott kanyarulatába torkoló Lostauergraben, Puhlgraben és Mühlgraben patakok veszik fel. Az öntözés ismertetéséről szólva, lehetetlen meg nem emlékeznem arról, hogy éppen úgy mint Charlottenburgban, itten is nagyon sok összeütközése volt a város közönségének a leszivárgó vizektől elposványosított alsóbb területek birtokosaival, kiknek területeit a város kénytelen volt drága pénzen megszerezni és a maga részére vízmentesíteni, vagy pedig a lecsapolóárkok lemélyítésével, talaj csövezéssel stb. a birtokosok részére használható karba helyezni. A város 1899. évi márczius hó végéig kártalanításért 39.898'18 márkát fizetett ki. A berendezés költségeiről legnagyobb sajnálatomra nem nyújthatok pontos adatokat, mert a városi jelentések az összes birtokot tárgyalják s nem tesznek különbséget az öntözött és nem öntözött rész között. A rendelkezésemre álló adatok mégis a következők : Az egész birtok vételára 1,140.449*73 márka volt, miből aránylagosan számítva az öntözött területre 431.464*32 márka jut. Goedicke Alfréd birtokos leltári felszereléséért és függő terméséért 93.517*07 márkát fizettek, miből az öntözött birtokra eső hányad 35.379*67 márka. A nyomócsőnek teljesen fel nem használt 1,368.259*57 márkát és a szivattyúállomásnak 607.333*53 márkát kitevő költségeit az Elba alatti szifon 662.200 márka költségeivel egyetemben (nem véve őket a csatornázást terhelő költségeknek), az öntözött birtok terhére kell írni. Az idomítás, talajcsövezés, a szivattyúállomás pótmunkáinak és az elosztó nyomóvezetéknek 1,191.300 márkát kitevő költségeivel a fenti alapon szintén az öntözött birtokot kell terhelni s ha figyelembe veszszük még, hogy egy új, iker-szivattyúgép felállítása 87.500 márkába, egy önműködő vízmércze 500 márkába, a szivattyúállomáson szüségessé vált szénfelvonó 7.500 márkába, ugyanott személyzeti fürdő létesítése 750 márkába, az öntözött területen létesített pajta 13.700 márkába, egy előváracs (Vorfestung, Vorwerk) áthelyezése 77.314*31 márkába került, akkor a kártalanításért fizetett 39.898*18 márkát beleszámítva, az egész birtokra a szivattyúállomás, szifon, nyomócső stb. költségeivel együtt 5,290.222*39 márka, a szivattyúállomás és tartozékainak elhagyásával 2,556.179*29 márka, magára az öntözött birtokra pedig 1,789.056*48 márka befektetés esik. Kérdés most már, ezzel szemben miként áll a jövedelmezőség ? Sajnos, hogy ebben a tekintetben éppen nem ád a városi jelentés felvilágosítást, mert az öntözött és nem öntözött birtokok terményeinek bruttó bevételi eredményét és a rájuk fordított kiadását külön-külön fel nem sorolja. A jelentés szerint a gazdaság saját kezelésben lévő részén a hektáronkénti bruttó bevételek terményenként a következők voltak : őszi buza 324*69 márka, őszi rozs 208*25 márka, őszi repcze 220 50 márka, őszi árpa 290 03 márka, tavaszi buza 238*58 márka, zab 250*94 márka, csillagfürt 187*58 márka, tojásfű 124*52 márka, káposzta 251*08 márka, murok 269*72 márka, takarmányrépa 273*65 márka burgonya 201*60 márka, öntözött rét 178*60 márka, fűzfa 156*72 márka, míg az öntözött, de haszonbérbe adott rétekért hektáronként 180 márkát fizettek.