Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

59 burgot azonban a fellépő szükség alaposan megtanította arra. mily következményekkel járhat a talaj vízállás változása, a mire az ottani öntözések ismertetésénél még rá fogok térni. A talajvíz állásának tanulmányozása mellett nagy gondot fordított és fordít a város a különböző birtokon lévő kutak vize magatartásának és változásának állandó ellenőrzésére is, miután esetleges epidémikus betegségek alkalmával mindenki hajlandó volna a bajt az öntözéseknek tulajdonítani. A végzett kísérletek nemcsak a meglévő kutak, hanem még a létesítendő kutak vizsgálataira is kiterjedtek. A kísérleti eredményeket az évi jelentések nyomán kivonatosan a következőkben adom : Az 1894/95. évről kiadott városi jelentés szerint a különböző birtokokon lévő kutak némelyikének állapota már az átvételkor, illetve utána nemsokára oly rosz volt, hogy a víz javítását czélzó kísérletek hiábavalóságának kitünte után igen sok kutat véglegesen meg kellett szüntetni. A birtokok átvétele 1874-ben kezdetvén meg, 1895-ig 13 kutat teljesen megszüntettek, 5-nek vizét emberi élvezetre alkalmatlannak nyilvánították, 53 kutat pedig újonnan létesítettek, melyek közül 49 ivóvizet, 3 itatóvizet és 1 kertöntöző vizet szolgáltatott. Az újonnan létesített kutak nagy száma a birtokokon emelt gazdasági épületek nagy számában találja magyarázatát. A városi jelentés a kútvizek nagy részének roszaságát abban a körülményben keresi, hogy legnagyobb részben olyan, már korábban lakott területeken vannak, melyeknek talaját sok esetben százados szemét fertőzteti meg s a talajvíz áramlása a szennyet a kutakba viszi be. Hogy a kutak vizének ezen konstatált roszaságát elkerüljék, igyekeznek a kutakat küllebb tolni, de ezen kísérletek igen sok esetben sikertelenek s gyakran még mély fúrások sem adtak kifogástalan ivóvizet, miután a talajrétegzés a birtokokon a lehető legrendetlenebb s mert néhol a feltárt rétegek is tisztátlanoknak bizonyultak. Különösen nagy gondot okozott az északi birtoktömeg keleti részén lévő gazdaságokban a víznek rendkívüli nagy gipsztartalma, melyet még az öntözés megkezdése előtt konstatáltak: Az összes megfigyelések szerint a kutak vizei északon sokkal roszabbak, mint délen s jó ivóvizet csakis távolabb fekvő helyeken tatáltak. A birtok belsejében voltak igen rosz, de voltak jó vizüek is. A gazdasági udvarok közelében roszabb vizek találhatók, minek okát már előbb említettem ; ha a távolabbi kutak vize néha rosz volt, azt különböző tisztátlanságok beszüremlésének tulajdonították. Voltak esetek, mikor a kút vizének elemzése teljesen azonos eredményt adott a talaj csővizek elemzésével. A közölt megfigyelésadatok a dolog természetéből kifolyólag biztos következtetések vonására nem alkalmasak. Ha azonban minden részrehajlás nélkül, tárgyilagos szemmel tekintjük a dolgot, úgy valószínű, hogy a vizek roszasága az öntözéssel összefüggésben áll, habár egyes rétegek tisztátalansága szintén szerepet játszhat. " — Bármilyeneknek tartjuk vagy találjuk azonban a gazdaságok kútvizeit, az az egy bizonyos, hogy levegőjük semmi kívánni valót nem hagy hátra. Legélénkebben bizonyítják ezt a gazdaságok központjain, Heinersdorfban, Blankenfelden,