Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

54 Tehát csupán az öntözött területet véve figyelembe, 1 ha. évi bruttó jövedelme 41035 márka, vagyis a lakosságra fejenként 1*35 márka, a szennyvíz köbméterre pedig 0"031 márka bevétel esik. A kiadások és bevételek ismerete után most már a jövedelmezőségre is következtetést vonhatunk. Ha először az egész birtokot vesszük figyelembe : bevétel _„ ... ... ... ... ... 2,792.189-67 márka kiadás. ... ._-. ... ... 3,742.765-33 « a hiány tehát ... ... 950.575-66 márka, vagyis a ráfizetés a birtok hektárjára 98-16 márka. Ugyancsak az egész birtokállományt véve alapul, a szivattyútelep üzemköltsége nélkül a lakosság fejenkinti vízmennyiségének ártalmatlanná tétele 0"55 márkába, 1 m

3 víz ártalmatlanná tétele pedig 0'013 márkába került. Ha pedig a szivattyútelepek üzemköltségét is figyelembe vesszük, az összes ráfizetés fejenként 0'97 márka, a szennyvíz köbméterére pedig 0'023 márka. Ha továbbá ismét különválasztjuk az egész birtokból az öntözött birtoktestet. akkor a bevétel ... __ ... ... ... ... ... 2,350.967-88 márka kiadás... ... ... ... ... ... ... 2,76

4.007-30 « vagyis a hiány ... 413.039"42 márka. így számítva a szivattyútelep üzemköltsége nélkül 1 hektárra 72*11 márka, 1 lakosra 0'14 márka, 1 m

3 vízre 0'C057 márka, a szivattyútelep üzemköltségével együtt pedig 1 lakosra 0 56 márka, 1 m

3 vízre 0'0157 márka ráfizetés esik. A közölt adatokból láthatólag Berlin városának a szennyvíztisztítás mindenesetre tekintélyes pénzbe kerül. E nagy kiadás oka első sorban is az, hogy a város a nagyterjedelmű birtokokat rendkívül drága pénzen szerezte meg. A beszerzés átlagos ára ha.-onkint 1977-83 márka; e szerint 1 kataszteri hold 1138-24 márkába, vagyis 1365.88 K-ba kerülne, pedig a talaj korántsem termékeny humusz, hanem olyan sivár homok, mely rendes gazdálkodás mellett is a legintenzívebb kezelést igényli, hogy biztos jövedelmet hajtson. Ha még tekintetbe vesszük az öntözött részek nagy berendezésköltségét, a szükséges építmények előállításának árát, úgy a birtok 1 hektárjára eső összes befektetés 369Г71 márkára rag, melyet azonban korántsem fedeztek meglévő vagyonból, hanem közönséges és jelzálogkölcsönből, melynek nemcsak kamatja veendő figyelembe, hanem a törlesztésére szükséges összeg is. Ha nem kellene a kölcsönt is törleszteni, úgy a mérleg azonnal kedvezőbb állapotot mutatna. Továbbá az árkok és töltések sok területet vesznek igénybe s e mellett az egyes parczellák igen kicsinyek ; ezek mind oly tényezők, melyeknek a jövedelmezőségre igen nagy befolyásuk van. A jövedelmezőség kérdésének elbirálásánál azonban van egy kedvező körülmény is, melyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ez a birtok értékének emelkedése ! A birtok értékének emelkedése ez esetben úgyszólván természetes és létrejötténél igen sok tényező működött közre. Nagy szerepet játszik az értékemel-