Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

47 ment ásványító folyamat következménye, s hogy a téli medenczék vize ebben a tekintetben kivételesen viselkedik, elegendő magyarázatát találja abban, hogy a medenczéket jelenleg csak annyi vízzel látják el, a mennyi a termőképesség fenntartására elegendő s tulajdonképeni eredeti rendeltetésükben már nem alkalmazzák őket. A téli medenczék ezen eredeti rendeltetésétől eltérő kezelése adja egyúttal a róla lefutó talajcsővizek kedvező összetételének és a tisztulás nagy fokának magyarázatát is. Látható a táblázatból még az is, hogy a főtrágyaanyagok, a nitrogén, foszforsav és káli nagy mértékben kötődnek le a talajban, míg a nátrium fogyatkozása kevésbé jelentékeny. Hasonlóképen csekély a klór megfogyatkozása is, melynek a kénsav megszaporodásával egyetemben rendkívüli szerep jut. A breslaui vízelemzések ismertetésénél már megemlékeztem arról, minek tulajdonítható a kénsav nagymértékű megszaporodása, mely Berlinben főként a szántóknál föltűnő. A kénsavtartalom ezen megszaporodása, mint láttuk, szoros összefüggésben áll a keménységnek, illetve a mésznek és magnéziumnak a talajcsővízben való megszaporodásával, melynek következményeként a mészben és magnéziumban amúgy is szegény talaj még szegényebbé válik. A táblázatnak kiegészítő része a talajcsövekből kifolyó vizeket magukba fogadó természetes vízfolyások vegyelemző adatai, melyeknek tanúsága szerint (lásd a következő oldalon lévő 11. sz. táblázatot) bennük nincs oly víz, mely az élvezetre alkalmas volna, azonban élénken tanúskodnak a mellett, hogy mily mennyiségű szennyezéstől szabadul meg a Spree és Havel az öntözés következtében. A mi az öntözés kérdésének pénzügyi oldalát illeti, első sorban is ki kell emelnem, hogy itt rendkívül nagy számokkal fogunk találkozni, melyek azonban elég magyarázatot találnak a Berlin körüli telkek és munka drágaságában, valamint abban a körülményben, hogy az üzem és fentartás költségei óriási apparátust foglalkoztatnak. Az 1897/98. évről szóló városi jelentés adatai szerint az öntözésre berendezett terület nagysága 5729*05 ha. az utakkal és árkokkal, valamint az egyéb hasznavehetetlen területekkel együtt, mi mellett még egy összesen 3954'29 ha. terjedelmű természetes birtok áll a városnak rendelkezésére úgy, hogy az öntözéshez tartozó birtokok összes terjedelme 9683*34 ha. Ezen óriási kiterjedésű birtok beszerzése 19,151.975*95 márkába, az öntözött részek idomítása és talajcsövezése 13,627.050*56 márkába, a szükséges egyéb berendezések, építmények költsége pedig 2,969.051*27 márkába került s így az összes birtokállomány a berendezéssel együtt 35,748.077*78 márka értéket képvisel. A befektetéseknek a különböző kerületi intézőségek területére, valamint az egyes költségek miként való megosztását az 50. oldalon lévő 12. számú táblázat mutatja, mely a városi jelentésekben kitüntetett táblázattól csak annyiban különbözik, hogy az utóbbi az utolsó rovatban foglaltakat nem tartalm azza. A befektetés itt kitüntetett költségeihez czélszerű lett volna a szivattyúállomások és .nyomócsövek építésének és berendezésének költségeit is hozzáfoglalni, ez azonban nem volt lehetséges, mivel a városi jelentések külön ki nem terjeszkednek reá, azért itten csakis annyit említek meg, hogy a sugárirányú rendszerek összes évi üzemköltsége az utczák vízmentesítésének és a házi csatlakozások üzemköltségének leszámításával 1897/98-ban 733.273*88 márkát tett ki, melyből 1 lakosra 0*420 márka, 1 m

3 szállított vízre pedig 0*0100 márka költség esett.,