Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

Következtetések. Új öntözések tervezése, berendezése és kezelése

138a Egészen másként áll a dolog bérleti rendszernél, hol a bérlőknek nem igen lehet a forgó tőkéjén felül koczkázat nélkül vállalkozni s minden bérlő a saját jól felfogott érdekében igyekszik a viszonyokhoz alkalmazni gazdaságát s ha valami jövedelmező kulturára akar áttérni, nem kell neki a véleményező és engedélyező fórumok egész sorát végig szaladgálni, hanem egyszerűen megtesziA magam részéről a szerzett tapasztalatok alapján csakis a bérrendszert tarlom megfelelőnek s különösen pedig abban az alakjában, a mint Liegnitzben láttam, hol kerülik a nagy bérlőket és keresik a kicsinyeket, a kik az összes munkát idegen munkaerő felhasználása nélkül végezhetik s saját jól felfogott érdekükben inkább a kertészethez, mint a mezőgazdasághoz hajlanak. Nálunk azonban a kertészet még nem nagyon otthonos és nevelni kell reá az embereket ; nem kell sajnálni a reá fordított fáradtságot, sem azt, hogy esetleg — mint Liegnitzben — egyelőre alig hoz jövedelmet a gazdaság. Hazánkban egyébként kitűnőek öntöző czélra a kertészkedő bolgárok, a kik minden vidéken otthonosak s a kertészetnek valóságos mesterei. Ezek közönséges vízzel öntözött gazdaságokért is nagy összegeket fizetnek, mennyivel inkább fizetnének tehát szennyvízzel való öntözés esetén, mikor minden talpalattnyi földet 3—4-szer kihasználhatnak. A bérleti rendszerre alkalmazott gazdaságoknál czélszerűnek tartanám azért a tanyás elrendezést is, milyent pl. Dortmundban láttunk, mert a birtoknak a lakáshoz való közelsége a kezelést nagy mértékben megkönnyíti. A bérleti rendszer mellőzésekor a gabona-termelést elvetendőnek tartanám, mert a közölt esetekben láttuk, hogy nem igen hoznak jövedelmet s az öntözést is nagy mértékben hátráltatják, a vegetáczió ideje alatt nagy területet vonnak el alóla. Ilyen esetekben a takarmány-termelés, ha lehet tej-gazdasággal és állattenyésztéssel kapcsolatban sokkal jövedelmezőbb. Rét, takarmány-répa, takarmány-murok, tarlórépa, mind olyan növények, melyek nagy víz fogyasztók, kitűnő terméseket adnak. Hazánkban, azt hiszem, még a takarmány-kukoricza is nagyszerű eredményeket fog adni. Vegyesebb irányú gazdaságnál a kerti veteményeket, petrezselymet, sárgarépát, zellert, káposztát, burgonyát stb. lehet közben vetni s velük a jövedelmezőséget fokozni. Kicsiny telepeknél, még saját kezelés mellett is a kerti üzemet találom legmegfelelőbbnek. Minél nagyobb körültekintéssel történik az ilyen gazdaság kezelése, annál nagyobb eredményre lehet számítani. Hazánkban, ha lehetnek olyan bérlők, a kik közönséges gazdaság holdjáért 50—60 korona haszonbért fizetnek s e mellett még kitűnő haszonnal tudnak gazdálkodni, akkor öntözött gazdaságok kataszteri holdjáért bizton lehet kertészet mellett 150—200 korona haszonbérre számítani, a mi pedig 3.000—4.000 korona tőkének felel meg 5 °/

0-os jövedelmezőség mellett. A víznek a területre való vezetése költségét azonban nem szabad az öntözés terhére írni, hanem az általános csatornázó költségek közé kell sorolni ; csak így lehet az öntözésnek jövedelme. Az öntözött gazdaságok kezelésében szerep jut a teknikusnak is Az ő feladata a művek állandó jókarban tartása, a talajcsövezés fenntartása, egy szóval a víz-szétosztás és a lecsapolás kifogástalan voltáról való gondoskodás. De szerep jut mellette az orvosnak és vegyésznek is, mert bármily jól működjék is a