Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek gazdasági kezelése

101a szét, a bevezető zsilip közelében a talaj megkapja ugyan azt a trágyát, mint a többi parczellák, de a trágyázó hatás tőle mint középponttól kifelé fokozatosan csökken és végre megsemmisül. A víz haladását a kultúrnövények is határozottan követik, s különösen meglátszik ez a gabonaféléknél. A most jelzett bajt újabb időben Charlottenburgban a medenczék több részre való osztásával fogják ellensúlyozni s a többi városok is rajta vannak, hogy a példát kövessék. Befolyása van a tenyészetre e mellett a talaj minőségének is. Általában véve azt tapasztalták, hogy minél lazább, homokosabb a talaj, a termés annál biztosabb s minél kötöttebb, annál bizonytalanabb. Liegnitzben pl. a szerzett tapasztalatok után a kötött talajú parczellákon csakis gabonafélét és káposztát termelnek, mert másra nem alkalmasok. A terméseredményre ható tényezők között nem szabad megfeledkezni még a vízmentesítés tökéletességéről, valamint az időjárásról sem, mert a vízmentesítés hiányos volta a víz elvezetését megnehezítvén, miatta a gyökérzet szenved s a hosszas esőzés, vagy szárazság szintén nagy károkat okozhat, mivel egyrészt az esőzés az elegendő vízzel ellátott növényzetet tönkre teheti, másrészt a szárazság károsan befolyásolja azokat a kultúrnövényeket, melyek tenyészeti idejük alatt nem öntözhetők. Itten kell arról a sajátságos körülményről is megemlékeznem, hogy Breslauban a jelenlegi bérlő zabot nem termel, mert szeme állítólag nem fejlődik ki. A korábbi bérlő azt is eredménynyel termelte s termelik a többi helyeken is, még pedig teljes sikerrel. E körülmény okát megtudnom nem sikerült, de valószínűleg a túltrágyázásban keresendő. A gabonaféléknél nagy szerepet játszik a vetés ideje is. Őszit minél későbben, tavaszit pedig minél korábban kell vetni. Ennek magyarázata nagyon egyszerű. A korán vetett őszi a bő trágyázás folytán nagyon buján indul fejlődésnek s ha így éri a tél és a hótakaró, megfülled. A soványabb vetés a telet jobban kibírja. A tavasziakra vonatkozólag pedig megjegyzendő, hogy a nagy nedvtartalom az érés idejét némileg hátráltatja, azért igyekezni kell a tavasziakat minél korábban vetni. Nem feledkezhetem meg a terméseredményt befolyásoló tényezők között a gazdák apró ellenségeiről sem, melyek ugyan eddig csapásként nem jelentkeztek az öntözött gazdaságokban, néha azonban nagyon is számottevő károkat okoznak. Breslauban a czukorrépa leggyakoribb ellensége a gyökérpenész, valamint a silpha atrata és a többi silpha-fajok ; a gabonafélék nagy ellensége a cassida nebulosa lárvája. Ugyanott a fűzeket az ocneria dispar hernyója teszi néha tönkre. Berlinben a felsoroltakhoz hozzájárul még néha a drótféreg (lacon murinus) s más egyéb ellenség is. A terméseredmények az őket befolyásoló sok körülmény miatt szintén nagy változatosságot mutatnak. Legmegbízhatóbb és pontos adatokat csakis Berlinben szerezhetvén, ide iktatom az 1894—98. évi időszakban az öntözött gazdaságokban elért terméseredményeket. (Lásd a mellékelt 21. számú táblázatot.) A táblázat az összes berlini öntözött gazdaságok évi és az említett 4 év átlagos eredményeit foglalván magában, minden szükséges adatra bő felvilágosítást nyújt.