Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek gazdasági kezelése

98a áthatatlan pánczél, melyet a növényzet ugyan megkerülhet, de keresztül nem törhet. Éppen azért nagyon helyesnek és czélszerünek kell tartanom a Stegb'tzben, Dortmundban és különösen pedig a Charlottenburgban alkalmazott iszapfogómedenczéket, melyek összehasonlíthatlanul több salakot tartanak vissza, mint a berliniek, hol csak az teszi a kifolyó szelepektől távolabb eső parczellákra az állapotot tűrhetőbbé, hogy egyes hosszabb és csekélyebb esésű öntözőcsatorna-szakaszokban szintén sok salak rakódik le és a csatornák a medenczék működését kiegészítik. A salak visszatartásának rendkívüli jelentőségét egyébként maguk a berliniek is elismerik nemcsak a rétekre, hanem a többi kultúrnövényekre való tekintettel is. Az eddig felsorolt terményekhez sorakozik még Breslauban a fűz is, melyet ott különösen nagy mértékben termesztenek. Természetes azcnban, hogy fűzfélék közül csakis a finomabb fajok jöhetnek figyelembe, melyek kosár-vesszőt, vagy hordóabroncsot szolgáltatnak s melyek a szennyvizet jól tűrik. A Breslauban végzett kísérletek szerint csakis a salix viminalis, salix regalis és salix amygdalina alkalmasak a termelésre. Ezek közül is a salix amygdalinát, mint nem kifogástalant, utóbb elhagyták. A fűzfélékhez a talajt 60—70 cm. mélységben megrigolozzák s azután a 25 cm. hosszú dugványokat 50 cm.-es sorokban egymástól 12—15 cm. távolságban dugványozzák. A füzek a vizet igen bőven eltűrik és kitűnően meg is hálálják. Talajuk azonban többszöri gondos kapálást kiván. Berlinben a fűzfakulturát kevésbé űzik s ott rendszerint csakis az árokpartokat használják fel fűzfatermesztésre. Az eddig elsoroltak mellett nagy szerepet kezd játszani Breslauban és Braunschweigban a spárga, mely utóbbi hely az értékesítés szempontjából is különösen kedvező. Ennek tulajdonítható, hogy Magdeburg és Braunschweig között, de még azon túl is spárgatáblák ezer és ezer hektár kiterjedésüek. Konzervnek dolgozzák fel. A spárgát általában véve a franczia kultura szerint művelik, vagyis cserepek használata helyett beföldelik. A spárga kifejlődése után a vizet igen jól megtűri, de csak addig az ideig, a míg el nem virágzott, azután pedig egyáltalában nem. Rendkívül meghálálja az évek folyamán gyakorolt beföldelés folytán keletkező csatornák közvetítésével való áztató öntözést és kiválóan gyönge, üde, hófehér termést ad. Az eddig fölemlítettekhez sorakozik még a kerti növények egész serege, melyeket rendszerint ágyakban művelnek s melyek mellett az esetek legtöbbjében ott találja még az ember a faiskolákat is. Berlinben gyógynövényekkel, szőlővel is kísérleteznek. A kerti művelés azonban az összes meglátogatott telepek között legintenzívebb a plötzenseei öntözésnél, melynek bérlője 26 évi tapasztalat után olyan eredményeket ér el, melyek egyenesen mesébe illők. A mit kert a cseresznye és meggy kivételével csak produkálhat, Plötzenseeben minden megtalálható. A közönséges kerti kapás vetemények mellett ott találja az ember a legkényesebbeket, az őszi rózsát, a közönséges szilvafa mellett a legnemesebb alma, körte, őszibaraczk fajokat stb. Különösen nagy érdeket kölcsönöz a 8 hektárnyi telepen termeltek változatossága mellett az a körülmény, hogy melegházi üzemmel lévén egybekötve,