Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A városi szennyvizek gazdasági kezelése
89 A mint ez adatokból látható, a városi szennyvíz főként nitrogéntrágya, mert a berlini vizekben lévő magas nátron- és klór-tartalom oka inkább a különleges helyi viszonyokban rejlik s a kénsavtartalom magas voltának befolyása, mint alább látni fogjuk, tökéletesen elenyészik, sőt benne hiány mutatkozik. Az eddigiekben azonban nem voltunk arra figyelemmel, hogy a talajcsövekből lefutó víz szintén tartalmazza a felsorolt trágyaanyagok mindegyikét. Itt most már tegyünk különbséget a szántók és rétek talajcsővíze között. Az 1894—1898. évi elemzések tanúsága szerint a szántókról lefutó talajcsővíz 100.000 s. részben 0.35 s. r. ammóniák, 0.288 s. r. nitrogén 0.16 s. r. foszforsav, 2.74 s. r. káli, 22.81 s. r. nátron, 9.64 s. r. kénsav, 21.97 s. r. klór van; vagyis minthogy a terület minden hektárjára 12.382 m. víz jutott, a talajcsővízzel eltávozik minden hektárról 36 kg. nitrogén; 19 kg. foszforsav ; 340 kg. káli; 2823 kg. nátron; 1193 kg. kénsav és 2719 kg. klór. Ha azonban még tekintetbe vesszük, hogy a szennyvízben eredetileg a salétromos sav [N 20 3] és a salétromsav [N 20 6] még nyomokban sem volt feltalálható, míg a szántókról lefutó talajcső víz 100.000 salyrészben 0.52 s. r. salétromos sav és 13.51 s. r. salétromsav, vagyis ezekben 0.20 s. г., illetve 3.50 s. г., tehát öszszesen 3.71 s. r. nitrogén van, ezek szerint a talajcsővízben salétromos sav és salétromsav alakjában eltávozó nitrogénmennyiségét figyelembe véve, összesen 1138 kg. nitrogén távozik el a szántókról, vagyis a talajban megmaradó trágyaanyagok mennyisége, illetve súlya 679 kg. nitrogén, 223 kg. foszforsav, 432 kg. káli, 168 kg. nátron, 476 kg. klór s a szántókra vitt mennyiségnél 259 kg. kénsavval több távozik el, vagyis a táplálóanyagok aránya : 10 [N] : 3.28 [P 20 5] : 6.36 [K 20] : 1.46 [Na 20] : — 4.34 [SO s] : 7.00 [С1]. Ugyanezen számítást a rétekről lefolyó vizekre is megtéve, a talajban benn marad 704 kg. nitrogén, 223 kg. foszforsav, 499 kg. káli, 623 kg. nátron, 407 kg. klór s a talajra vezetettnél 72 kg. kénsavval távozik el több, vagyis a tápláló anyagok aránya : 10 [N] : 3.08 [P 20 5] : 6.88 [K 20] : 8.61 [Na 20] : — 1.00 [SO s] : 5.57 [Cl.]. A fenti adatok birtokában most már pontosan megfelelhetünk arra a kérdésre, hogy a berlini öntözéseknél hányszoros túltrágyázással van dolgunk. Az eredmény ismét legczélszerűbben a következő oldalon lévő 20. táblázatban foglalható össze. Ezen utóbbi táblázat tartalmazza most már a legbecsesebb adatokat s világos képét nyújtja annak, hogy a berlini öntözéseknél mily mértékű a túltrágyázás ? A táblázat adatai szerint feltűnő, hogy a talajban bentmaradó káli a takarmányrépa és káposzta legnagyobb termésének szükségletét nem fedezi teljesen, miután az előbbinek 478 kg., az utóbbinak 577 kg. szükséglete van a talajban bentmaradó 432 kg.-al szemben. A káli ezen magatartásának azonban nagy fontossága nincsen, mert a kapások alá szánt talajt elvetésük előtt az egész őszi és téli időszakban oly bőven megöntözik, hogy még a takarmányrépa és káposzta káli szükséglete is okvetlenül fedezve van. Legsajátságosabb magatartást tanúsít a kénsavtartalom. Ennek magyarázatát a szennyvizek megtisztulásának ismertetésénél a breslaui és berlini öntözések leírásakor már megadtam ugyan, minthogy azonban a kérdés gazdasági szempontból sokkal fontosabb, mint a milyennek első pillanatra látszik, itt is foglalkozni kívánok vele.
