Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

83 A bérlő számol is a víz ezen híg voltával és mielőtt öntözésre használná fel, a szennyvizet szalmamentes marhatrágyával keveri, hogy növényi tápláló anyagokban gazdagabbá tegye. Nem tudom, nem merem mondani, hogy a telep gazdagsága, bújasága éppen a jelzett viszonyoknak tulajdonítandó, mert hiszen a kerti vetemények legtöbbje igen nagy vízfogyasztó és nem lehetetlen, hogy éppen ezért van olyan terméseredmény, mert a nagy vízmennyiség s a hozzá kevert marhatrágya mellett csak mintegy г/

3 részét kapják annak a trágyának, melyet a rendes csatornavízzel való öntözés ad, vagyis itt a növények túltrágyázás nélkül a legnagyobb terméseredménynek megfelelő vízmennyiséget kapják. A szennyvizek összetétele egyébként nem ismeretes. A telep költségeire szintén nem kaphattam adatokat. Mindazonáltal kétségtelennek tartom, hogy minden hektárban több mint 6.000 márka befektetés van, mert bár a talaj csövezés teljesen hiányzik, a berendezés nagyon aprólékos és a melegházak a költséget nagy mértékben emelik. Mindezeknél fogva a hozzávetőleges 6000 márka csak durva megközelítés lehet és a valóság esetleg nagyon távol állhat tőle. Hasonlóképpen nem sikerült adatot szereznem a telep jövedelmezőségéről sem. Midőn a bérlővel — Thiel úrral — beszélgetve, a jövedelemről tudakozódtam és tiszta jövedelmét minden kedvező körülmény figyelembe vételével 14.000— 16.000 márkára becsültem, ő korántsem tiltakozott a túlbecslés ellen és mosolyogva mentegette magát, hogy a jövedelmezőségről pontos felvilágosítást adni nem tud s ezért inkább nem szól semmit róla. Panaszkodni azonban nem panaszkodott ! Mindezekből tehát azt kell sejtenem, hogy jövedelmét alacsonyra becsültem s benne megerősítettek a berlini és környékbeli urak, a kik szerint Thiel jelenleg dúsgazdag ember. Ha ezen állítás talán túlzott volna is, nagyon túlzottnak nem tudom tartani, hiszen ottan minden jólétről beszélt, bár annyira rajta van is mindenen a gazdája poroszosán reális és alapos gondolkozásának nyoma. Ott van közel a hatalmas nagy és éhes gyomor : Berlin, mely minden, a kertészet produkálta dolgot nagy mohósággal felemészt és alaposan meg is fizet. Szerepet játszik a telep jövedelmezőségénél a rendkívül alacsony munkabér, melyért Thiel a rabokat kapja. Pedig hogy értik azok az emberek a kertészkedést ! A rabok, hogy szabad levegőn legyenek, igyekeznek a bérlő igényeit minden tekintetben kielégíteni, nehogy panasz esetén más munkára fogják őket. Nagyon sokat használnak a rabok mellett az őrök is, a kik évek hosszú során át felügyelve rájuk, önkéntelenül is megtanulják a kertészséget és a rabok legjobb tanítómesterei lesznek. Hogy a rabok nagy örömmel dolgoznak a telepen, bizonyítja az is, hogy a telep nincs bekerítve és a rabok mégsem szöknek meg. Összefoglalva most már a plötzenseei telepről mondottakat, a fogházak lakóinak kitűnő foglalkozás nyújtható ily módon, mely a mellett, hogy az iparosokat kevésbé károsítja, olyan telepek berendezését teszi lehetővé, melyek rendkívül nagy, tiszta hasznot képesek felmutatni/. Nem tévedek ezeknél fogva, ha azt mondom : minden nagyobb fogháznál, a hol alkalmas terület áll rendelkezésre, nem volna szabad az ilyen telepnek hiányozni, mert eltekintve az anyagi haszontól, a vele összekötött erkölcsi haszon a rabok jobb útra térítése szempontjából szintén óriási fontosságú. 6*