Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

75 Egyenleg : Bevétel... Kiadás . 135.336-45 márka. 132.622-91 « Felesleg... ... __. ... .„ ... ... Hozzávéve még a leltári tárgyak értékemelkedését 2.713-54 márka. 3.452-55 « Haszon ... 6-166Ю9 márka. Ezek szerint tehát az egész birtok csak 0'24o/o hasznot hozott, a mi soknak éppen nem mondható. Ha azonban a jövedelem eme csekély voltának okait kutatjuk, mindenesetre feltűnik a gazdaság költségeinél a napszámokra és gépészek fizetésére fordított nagy összeg, a mi normálisnak aligha nevezhető s szembe ötlik azonnal az is, hogy az állattartás költségei a belőlük nyert jövedelemhez képest rendkívül magasak. Ha tehát a felsorolt czímeken felmerült kiadásokat megíelelőleg apasztjuk, a tiszta jövedelem bátran 30.000 márkára, vagyis a befektetett tőke l-17°/

0-ára tehető. Ez sem sok, de tekintve, hogy a birtokot csak az 1895-ik évben helyezték üzembe s a túlnyomó részen a város maga gazdálkodik, továbbá az erdők és egyéb hasznavehetetlen területek jövedelmet nem adtak, minden esetre reményt nyújt a jövedelem megfelelő emelkedésére. A mérleg még rosszabb akkor, ha a szivattyútelep 70.540'63 márkát kitevő üzemköltségeit is a birtok rovására irjuk, mikor is 64.374-54 márka hiány mutatkozik, vagyis a lakosság minden fejére eső szennyvíz ártalmatlanná tétele évenként 0-29 márkába kerül. Hogy mennyire nem jogosított az ilyen módon való számolás, arra már egyebütt rámutattam. Áttérek ezután a braunschweigi nagyherczegség fővárosának, Braunschweignak szennyvizöntözésére, mely mintegy természetes következménye volt a városon keresztül folyó Ocker folyócska további beszennyezésének megakadályozását czélzó Rothe-Röckner-Deyener-féle drága tisztogató módnak. Az öntözésre vonatkozólag minden törekvésem mellett is igen csekély adatot sikerült beszereznem. Az úsztató rendszerű csatornák összes szennyvizei 2 főgyűjtő közvetítésével a város északi oldalán, az Ocker jobb partján épült s három, összesen 360 lóerejű ikergéppel ellátott szivattyútelephez jutnak. A szivattyúk a vizet a durva hordalék felfogására szánt 12 m. átmérőjű kútból felemelve 800 mm. átmérőjű vascsövön át a várostól mintegy 7 km.-re fekvő és korábban herczegi birtokot képező «Steinhof» gazdaság területére szállítják. A város és a «Rieselfeld»-ek általános elrendezését a következő oldalon lévő 27. ábra mutatja. Az ugyancsak csatolt 1 : 15.000 mértékű részletes helyszínrajzban kitüntetett birtok összes területe 468-65 ha., melyből 234'40 ha. vízszintes, 124-58 ha. lejtős parczellákra, 23'80 ha. pedig téli medenczékre van berendezve. E szerint az összes berendezett terület 382-78 ha., mely az Ocker mellett fekvő 24'88 ha. területű rétek kivételével talajcsövezve is van. Továbbá mind a nyomócső mentén, mind a steinhofi gazdaság mellett még mintegy 70 ha. magánterület-van az öntözésre berendezve úgy, hogy vele együtt az öntözött birtokok összes területe kerek számban 450 ha. Tekintve most már, hogy a város lakossága közül csak 100.000-nek vizét veszi fel a csatornázás, minden ha. területre 222 lakos szennyvize esik,