Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

Teljesíti az alapszabályszerűen kiállított, aláírt és ellenjegyzett utalványokra a fizetéseket, de felelősséggel tartozik minden rendellenes fizetésért. Átküldi kéthetenkint az igazgatótanácshoz a pénztári kimutatást és minden — junius havában végződő — számadó év végén a pénztári zárlatot. A pénztárnok állandóan az igazgató és igazgató-tanács ellenőrzése alatt áll ; ezek havonta és ezenkívül valahányszor a társulat érdekében állónak tartják, időközben is, rovancsolást tartanak. IX. FEJEZET. A vízkiosztás. 74. §. A társulati szolgálat kerületekre oszlik. Egy kerület nagyobb területet foglal magában, melynek élén egy-egy megbízott, az igazgatóság képviselője áll. melléje sorakoznak a szükséghez mért számban a vízelosztók — vízmesterek (aquaiuolo) — kik mindannyian kizárólag az igazgatóságnak alárendeltjei. 75. §. A társulati tagok kötelessége az igazgatóság, illetve a helyi intézőségek útmutatásait az öntözendő területek elrendezését illetőleg megfogadni. Az öntöző víz kiosztását a társulat megállapított nyílásokkal (bocca tassata) végzi ; az igazgatóság azonban a helyi intézöséggel egyetértve a közgyűlés határozatához képest megengedheti, hogy egyes területek, melyek úgy kívánják meg, szabad nyílással (a luce libera) öntözhessenek. 76. §. A társult területek öntözését a különálló földségek kivételével a vizeiosztó közegekkel a helyi intézőségek vezetik és pedig az igazgatóság felügyelete alatt a szabályzatokban vagy a közgyűléstől megkövetelt módon. 77. §. A víznek szétosztását a kerületekben' és az elkülönített földségeken az igazgatóság az előtejesztett kérelemnek megfelelöleg hajtja végre. Vízhiány esetében az igazgató az összes vízhasználók vízmennyiségét aránvlagosan leszállítja és róla az igazgató-tanácsot sürgősen értesíti. Tavaszi rendkívüli szárazság esetén az igazgató a tanácscsal egyetértően a fenforgó szükséghez képest az összes vízmennyiséget is visszatarthatja, hogy szétoszsza a rizsvetemények között a megfelelő arányban, gondoskodva arról, hogy a mennyire csak lehetséges, ne szenvedjenek a rétek, se pedig az esetleg már bevetett rizsföldek. 78. §. Az öntözés rendje akképpen szervezendő, hogy mind a friss víz fölöslegét, mind a csurgalékvizeket összegyüjthessék és az alsóbb társulati területek czéljaira és javára felhasználhassák. 79. §. Minden vidéken és elkülönített földségen a rizskulturák a mezőgazdaság szabályainak megfelelöleg és az igazgatótól függetlenül, felebbezés kizárásával, de a szomszédos zónákra tekintettel megállapított váltórendszerü zónákba foglalandók. Ezen zónák rendszerint 4 évi tartamúak és csak az igazgató észlelte tényleges akadályok esetén változtathatók meg. Különleges esetekben azonban, a közgyűlésnek jogában áll hosszabb ideig tartó rizskultúrákat is engedélyezni és az igazgató is megengedheti, hogy egyes területek, melyek mély fekvésüknél fogva más •— száraz — müvelésre nem alkalmasak, állandóan rizsföldek maradhassanak. 80. §. A rizsföldek okozta elmocsárosításból eredő károkat a kerület számba veszi, melyek megállapított nagyságát az illető zónába foglalt összes érdekeltekre arányosan elosztja. 81. §. A hajtóerő előállítására és a marciták részére szükséges vizet a társulati tagoknak és harmadik személyeknek, az igazgató hozzájárulásával oly árban szolgálják ki, a mint a közgyűléstől évről-évre megszerkesztett árszabás megállapítja, különös tekintettel arra, hogy a társulat javára a víz visszavezetéséről gondoskodtak-e, vagy sem. Az összes engedélyek kártérítési kötelezettséggel járnak. X. FEJEZET. Fegyelmi szabályzatok. 82. §. Minden kerület, alkerület és társulati tag, felelősség terhe mellett minden intézkedésével a társulati rendhez alkalmazkodni köteles. A mely kerület, vagy társulati tag vét ellene, büntetést kap.