Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

70 40. §. A tanács elnökét rendes tagjainak sorából választja. Az elnököt távollétében, vagy akadályoztatása esetén a korra legidősebb tanácstag helyettesíti. 41. §. A bírósági tanács rendesen minden kedden ül össze, ha ünnepnapra nem esik ; rendkívüli esetekben azonban elnöke, vagy az igazgató hívja egybe, kinek az üléseken mindig jelen kell lennie és a kinek szavazati joga is van mindazokban az esetekben, midőn nem a társulat az egyik vitás fél. A tanácsban a titkár is részt vesz, a ki a jegyzőkönyveket megszerkeszti és a ki megőrzi őket a tanács gondozására bízott egyéb okmányokkal együtt a társulat irattárában. A titkár kötelességét képezi továbbá a tanács kihirdetette összes Ítéletek másolatainak megőrzése is. 42 §. A tanács határozatait abszolút szótöbbséggel hozza ; ezen Ítéletek a rendes bírósághoz fellebbezhetök ugyan, de bármely esetben kimondhatja a tanács haladéktalanul történő végre-' hajtásukat, tekintet nélkül az esetleges fellebbezésekre, hacsak a fellebbezők biztosítékot nem tesznek. 43. §. Az összes ügyeket sommás uton intézik el. Az eljárást a közgyűlés elfogadta külön szabályzat állapítja meg. V. FEJEZET. Öntöző kerületek. 44. Az öntöző kerületeket azon társulati tagok alkotják, kik a 4. § értelmében összeirt társulati területeket birtokolják. A kerület gyűléseit, melyekre a szabályzatok rendelkezései érvényesek, az illető képviselő, vagy helyettese és ennek hiányában a társulat igazgatója hívják egybe. 45. §. Az egyes kerületek székhelye rendszerint az illető kerület főhelye. A helyi intézőség elnökei képviselik az illető kerületeket a társulattal és a tagokkal szemben. Harmadik személyekkel való viszonylatokban azonban a képviselet az igazgatót illeti, a ki a helyi intézöségnek, az igazgatótanácstól helybenhagyott határozatai értelmében a kerület terhére és költségére intézkedik. 4G. §. Minden kerületben intézőség áll fenn, melyet az elnöklő képviselő és a kerület választói közül kinevezett 9, vagy 6 intéző alkot, a szerint, a mint az 55. § értelmében a beiratkozott tagok száma a 200-at meghaladja, vagy sem. Az intézőség rendezi és vezeti az alapszabályok- és szabályzatoknak megfelelően mindazokat az ügyeket, a melyek a kerületi érdekekkel összefüggésben vannak. A mennyiben azonban ez ügyek a közönséges mértéket meghaladnák, az intézők személyes felelősségének terhe mellett már az igazgató-tanács hozzájárulása kérendő ki. A kerületi intézőség évenkint kebeléből alelnököt választ, ki az elnököt távollétében, vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. 47. §. Ha a kerületek egyes alkotó részei között az érdekösszeütközés előrelátható, a közgyűlés az intézőséggel egyetértve alkerületeket is szervezhet, melyek az érdekelt község tagjai közül választott 6, vagy 3 tagból álló külön intézőséget kapnak a szerint, a mint az összeirt tagok 100 választóval rendelkeznek, vagy sem. Az alkerület intézői évenkint megválasztják saját elnöküket, ki újra is megválasztható. 48. Mind a kerületek, mind az alkerületek intézőinek 1/

s része évenkint kilép, de szintén újra megválaszthatok. Az általános választást követő első és második évben a kilépés sorrendjét az életkor állapítja meg. 49. §. A közgyűlésnek jogában áll komolyabb esetekben a kerületek, vagy alkerületek intézőségeit feloszlatni és költségükre bizottságot kijelölni ; egy éven belül azonban új intézőség kineveztetéséről tartozik gondoskodni. 50. §. Kivételes esetekben az érdekelt intézőséggel egyetértve megállapíthat a közgyűlés a kerületek-, vagy alkerületekben elkülönített birtoktesteket is, a melyeket aztán azokhoz a kerületekhez irnak be, a melyekben a társult birtok legnagyobb része fekszik ; e birtoklesteket az általános költségekhez való hozzájárulás czímén, az illető területek arányában terhelik meg.