Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

I. Farkas Kálmán kir. főmérnök jelentése brüsszeli tanulmányútjáról

8 magában, eléggé el van látva ivóvíz-vezetékkel; mig ellenben a sík éjszaknyugati részén csak a városoknak vannak ily müveik, míg a községek közönséges aknakutakból szerzik be vízszükségletüket. Az ország két része között tapasztalható eme külömbségnek az az oka, hogy a hegyi vidékeken fekvő községek többnyire abban a helyzetben vannak, hogy kevés költséggel képesek magasabban fekvő források, vagy patakok vizét természetes esésüknél fogva lakott területeikre bevezetni és felhasználni. A sík vidékeken, a mellett, hogy már maga a vízbeszerzés is sokkal költségesebb, ezenkívül a vizet még gépészeti berendezésekkel emelni kell. Az ebből előálló aránytalanul nagyobb költségeket eddig csak népesebb városok áldozták. Ezen átnézeti térképen kívül eme csoportban ki voltak állítva Antwerpen, Arlon, Blankenberg. Brüsszel, Heyst, Liège és Tirlemont városok vízvezetéki és csatornázó tervei; Clavier. Genval, Herstal, Léau, Louvain, Maransart, Muysen, Rebecq-Rognon, Seraing, Spa és Vilvordt városok és a liègi li-es községcsoport vízvezetéki tervei, Marseille város csatornázói tervei, továbbá belga munkáslakások és német népfürdők tervei. Eme számos terv közül nehogy jelentésemmel hosszadalmas legyek, csupán néhány jellegzetesen kiemelkedőről fogok részletesen megemlékezni. Ilyenek : 1. Arlon város vízvezetéki terve. 2. A liége-i 14-es községcsoport vízvezetéki terve és 3. Blankenberg tengeri fürdő csatornázó terve. I. Arlon város vízvezetéki terve. (Lásd a helyszínrajzot, 1. sz. mell.) Arlon város vízvezetéki tervét Englebert M. F. állami mérnök készítette és róla Delepaulle H. kiállítási csoporttitkár előadása alapján a következőket emelem ki: Hosszúkás magaslaton épülve a 8000 lakójú Arlon városa már régi idők óta vízszükségben szenvedett mely állapot annál kínosabb volt, mert különösen nyáron jelentkezett, midőn a lakósszám a fegyvergyakorlatra behívott katonaság létszámával tetemesen megnőtt. A szükséges vizet a lakosság cziszternákból és néhány akiiakútból szerezte be, szárazság idején pedig a völgyben fakadó források vizét szállították fel a városba. A cziszternák vize nyilván soha sem volt kifogástalan, a kutaké pedig határozottan fertőzöttnek volt mondható, mert sürün lakott területeken a sülyesztett kutak voltaképen merőleges talaj csövezésnek tekinthetők, melyek idővel részben a közeli csatornák és pöczegödrök tartalmát szívják magukba, annyival jnkább, mert Arlon igen régi város lévén, altalaja telítve van fertőző anyagokkal, melyekkel a gondatlan lakosság évszázadok óta ellátta.