Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

Végre a legnagyobb gyűjtök szelvényeiül, minők a Lambro, Nosedo és Vigentino csatornák, melyeknél állandó vízszín magasságot vettek fel, a 4. ábra alakzatait alkalmazták. A bizottság az összes ajánlott csatornaszelvényeket tanulmány tárgyává tévén, jóllehet elismerte, hogy a gyűjtök padkás szelvényei a tisztítások és a kis vízállások alkalmával az ellenőrzés szempontjából némileg kedvezőbbek, mindazonáltal pénzügyi és egészségi szempontokból a padka nélküli szelvényekkel szemben hátrányosabbak, miért is a csatornák végleges szelvényeit padkák nélkül állapították meg, kivéve a tölevezetö csatornákat és a szabályozás tervén kívül álló ama szakaszaikat. melyek még hosszú ideig nyitva maradhatnak, illetve a melyek tulajdonképpen már felvették az öntöző csatornák jeHegét. I i Kivételt képez az I. zóna főgyűjtője (4. ábra 1. sz. szelvénye», melyet a Vettábia medre számára készítettek a Gentilioni malomig terjedöleg, melyben egy kis padkát hagytak, hogy rajta az iszap eltávolításának könnyítésére talyigával közlekedhessenek. Az 5. és 6. ábrák a Vigentino, illetve a Nosedo fölevezető csatornáknak — mely utóbbi Milánó város legnagyobb csatornáját képezi — szelvényeit tüntetik elő, a hol a város határát már elhagyták. Első a talajba mélyeszteti természetes fenékkel és fával burkolt oldalfalakkal, utóbbi czementrétegbe fektetett téglafenékkel és czementvakolat- és téglából épített oldalfalakkal ellátott, sőt tekintettel arra, hogy a marcitákon halad át és így kiválóan mocsaras területeket érint, a fenék alapozása alatt még külön talaj csö vezést is alkalmaztak.