Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)
II. Nádory Nándor műszaki tanácsos, Reök Iván kir. főmérnök és Tellyesniczky János kir. mérnök jelentése olaszországi tanulmányútjukról
86 drót czinkezve lévén, alig van a rozsdásodásnak kitéve. Azonfelül annyira elzárja az öt körülvevő és idővel megkeményedett iszap a levegőtől, hogy eltekintve a czinkezéstöl, anélkül is sokkal lassabban folyhat le a rozsdásodás vegyi folyama, mint a rözse-müveknél alkalmazott vasdróton. ad 2. Bizonyos, hogy a hajósok okozhatnak evezőikkel kárt a téglaburkolaton. Azonban ez sem érdemel különös tekintetet. A kisvíz alatt elterülő és nehezen hozzáférhető burkolat rendesen oly mélyen fekszik, hogy a hajósok el nem érhetik, tehát el sem ronthatják; a magasabban fekvő részeken pedig egy pár eltörött téglának a kicserélése, vagy egy pár darab elszakadt drótnak összekötése oly kevés munkával és költséggel jár, hogy ez a nehézség szót sem érdemel. ad 8. A mit itt a Villa-féle rendszer ellen felhoztak, ellenkezőleg éppen egyik fö-fö előnye. Tagadhatatlan, hogy a folyónak az a törekvése, hogy ha szük, vagy alkalmatlan a medre, bővíti és ha az omlós partot valamely védőművei biztosítják, akkor a medrét mélyíti. Ezt azonban bármely partbiztosítás mellett is megteszi; és minthogy mind a rözsehengermü, mind pedig a köhányás a folyómeder fenekére támaszkodik és természeténél, azaz nagyobb méreteinél fogva éppen ott szűkíti a medret, a hol a folyó bővíteni törekszik, világos, hogy ott a medret mélyíteni fogja és abban az arányban utána csúszik a rözsemü is, vagy köhányás, a mit azután meg kell újítani. Másképpen működik a Villa-féle köpenyég. Először nem szűkíti a folyó medrét, mert mindössze csak 10 cm. vastag az egész szerkezet; másodszor nem támaszkodik a folyó fenekére, hanem a partja felső részében van lekötve. Ha tehát a mantellata lábánál, vagy alsó végénél medermélyítés áll be, a téglaburkolat utána mehet, de összefüggését el nem veszíti, mindig hozzá simul a folyó partjához s védelmezi is. Az egyetlen elővigyázat, a mi ajánlatosnak mutatkozik az, hogy az ember körülbelül ott kezdi a köpenyeg lerakását, a hol a medermélyítés végződik. De hogy ettől az állítólagos hiánytól különben sincs mit tartani, ezt is a crespinói partvédőmű igazolja, mert mialatt a Pó e helyen az azelőtt alkalmazásban volt rözsehengereket minden 2—3 évben egészen elpusztította, addig a Villa-féle téglaburkolatnak majdnem 5 éven belől még javításra sem volt szüksége. ad 4. Hogy drága-e, vagy olcsó a Villa-féle rendszer, az relatív fogalom. Annak megítélésénél számításba kell venni a partvédőmű tartósságát és fentartási költségét, nemkülönben a helyi viszonyokat és a folyó természetét. Oly folyóknál, amelyek kavicsot hordanak, olcsóbb lesz, mint a Tiszánál, vagy a Duna alsó szakaszán, a hol nincs a mederben kavics. Valószínű, hogy a Villa-féle rendszert a szabadalom is drágítja némikép.